T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Az 5. sz. alatt feljegyzett Kővágó Szőllős Töttöstől negyed, Abaligettől 13/4, Cserkuttól 3/4 órányira van - hangzik a hadmérnök magyarázó szövege. Szilárd épülete a templom és a plébánia. A völgyekből kis patakocskák folynak a falu mellett, és két patak itt egyesülve, mély partot képez a falu alatt, az út fölött. (Itt nyilván az erre haladó postaútról van szó.) A falu mögött, a magas hegyen magas törzsű, sűrű erdő van. A völgyekben levő rétek nagy esők után mocsarasakká válnak. Azok az útjai, amelyek a postaúttal kötik össze, többnyire jók, de a hegyen átvezetők nagyon rosszak. A Kővágó Szőllősnél található magas hegyet Jakabhegynek nevezik. Magas törzsű fák vannak benne, és az egész környéken dominál. A hegy egyik lejtőjén van egy kis kápolna egy házzal, amelyet Jakab-kápolnának neveznek. A hegy erről kapta a nevét. (Ezt a térképszelvényen is jelölték: Jacob Cap. névvel.) E szelvény jelentős települései: Cserkút és Patacs, amelyek ugyancsak a Pécsi Káptalan birtokai voltak. Cserkúton 40 házat és 255 lakost, Patacson 73 házat és 451 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky lexikonában Cserkút és Patacs is a pécsi járás falvai, az utóbbit magyar falunak mondja. Megjegyzi, hogy ez utóbbi falutól nem messze van Irugh (ez a helynév feltételezhetően Ürög elírása), ahol Bertalan pécsi püspök megalapította azt a kolostort, amelybe pálosok települtek, akik számára regulát, szabályzatot írt elő. A Descriptióban mindkét falu a pécsi járáshoz tartozó katolikus és magyarok által lakott település volt, Cserkút egyházilag Kővágószőllőshöz, Patacs pedig Németüröghöz tartozott. 93 A szelvényhez készült leírás szerint a 6. sz. alatt feljegyzett Cserkút Patacstól 3/4, a Szt. Jakab kápolnától 1, Kővágó Szőllőstől 1/4 órányira volt. Egy kis épített temploma volt ekkor. A falunál a magaslatokról kis patakocskák folynak a főút felé, amelyeken fahidak vezetnek át. A falu alatt egy magaslaton kis bozótos rész van, de a falun túl nagy erdők. A völgyben csak kis rétek vannak. Az utak jók. A falu magaslaton fekszik, és a Jakabhegy uralkodik rajta, ez a magaslati pontja. A 8. sz. alatt feljegyzett Patacs Rácz Várostól negyed, Üregtől 3/4, Abligettől 2 1/2, a Szt. Jakab kápolnától és Cserkuttól egyaránt 3/4 órányira van. Kis temploma alkotja a szilárd épületet. A helységben levő pataknak magas partjai vannak, de egyébként nincs semmi jelentősége. A magasban levő Jakabhegy erdeje alacsony, de nagyon benőtt, s ezért csak a kijelölt úton járható. A rétek Pellérd felé nedvesek, többnyire mocsarasak, csak végszükség esetén járhatók. A főút a falu alatt kemény talajú és jó, s hasonló tulajdonságú a Rácz Város felé vezető út is. A falu egy keskeny völgyben fekszik, és a domináló magaslatok többnyire benőttek, el vannak takarva. Pécs szomszédságában van Német és Magyar Ürög. Mindkettő a Pécsi Káptalan faluja volt. Magyar Ürögben 44 házat és 210 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Német Ürögön 58 házat és 253 lakost tüntettek fel. Korabinszky lexikonában Uereg néven három falut jegyeztek fel Baranya megyében: Magyar Üreget, amely magyar falu Pécstől fél mérföldnyire északi irányban - Német Uerög és Rátz Uereg, mely településekről nem közöl semmi közelebbit. A Descriptióban Magyarürög és Németürög (vagy Rácváros) a pécsi járásban feküdt, az elsőben magyar, katolikus lakosok éltek, a másodikban német, „illyr és rác" lakosokat tartottak nyilván. Katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Három falu volt a filiája a katolikus lakosoknak, míg a görögkeletiek a mohácsi járásban fekvő Pécsváradhoz tartoztak egyházilag. 94 A szelvény hadmérnöki leírásában Üregg névformában szerepel (9. szám alatt). Rátz Várostól és Szt. Kuttól fél-fél, a Szt. Jakab kápolnától egyórányira volt ekkor. Egy templom 93 Korabinszky i. m. 94, 514. o. - T. Papp i. m. 25-26. o. 94 Korabinszky i. m. 801. o. - T. Papp i. m. 25. o.
