T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

A szelvény legészakibb pontján szerepel Sásd, amelyről - mint a dombóvári Esterházy uradalom részéről - már megemlékeztem. Magának a falunak a részletes leírása azonban ehhez a szelvényhez kötődik (a 8. sz. alatt jegyezték fel). Itt is szerepel az Egerszéktől való 3/4, Vasnaktói 3/4, Meződtől 11/2, Szernyétől (!) 3/4 órányi távolsága. A 2. pontban néhány jól megépített épületét említi a leírás. Az ott elfolyó patakon minden helységnél csak az utakkal összekötött hidakon lehet átkelni. Az erdők magas törzsű fákkal sűrűn benőttek. Rétjei szárazak. (Ezeknél a rovatoknál Jánosi adataira utal.) Az itt átmenő országút jó állapotban van, átvezet a Szék patakon, amely jó hidakkal ellátott (Oroszlóra utal vissza). A falu egy meglehetősen meredek hegyoldalban fekszik, éppen úgy, mint Oroszló, amelynek előbbi adatát dettózta. A Sásd alatti falvak nagyrészt köznemesi birtokosok vagy több földesúr kezén levő birtokok, jelentős részük egyházi birtok és nagy uradalmaknak csak szélső települései vannak a megyének ezen a területén. A Sásdot is érintő főútvonal melletti Oroszló pl. a népszámlálás idején közbirtokosi tulajdonban volt, 40 házat és 200 lakost jegyeztek fel a területén. Korabinszky lexikonában magyar faluként jegyezték fel a hegyháti járásban. A Descriptio németek és magyarok által lakottnak tünteti fel, katolikusai Felsőmindszenthez tartoztak egyházilag.

80 A szelvényhez készült mérnöki leírás szerint (7. sz. alatt) Oroszló távolsága Vargától 3/4, Egerszektől (sic!) 1, Sásdtól 1 1/4 óra volt. Szilárd épülete nem volt. A rajta átfolyó patak azonnal a falu alatt a Szerbe (ez feltételezhetően a Szék patak elírása!) ömlik, és egy malmot működtet. Magas törzsű, sűrű erdeje van. Rétjei szárazak. (Ez a két adat Varga falu adatának dettózása.) Az itt áthaladó országút jó állapotban van, és a Szék patakon, s minden víznél hidak vezetnek át a túlsó partra. A falu egy meglehetősen meredek hegyoldalban fekszik. A szelvény nyugati felén néhány Petrovszky-birtokot találunk. így a Gyömecsén (helyesen Gyümölcsény) falut, hol a népszámlálók 17 házat és 139 lakost jegyeztek fel. Mindszent falut, melyet Felső melléknévvel láttak el, s ahol 63 házban 444-en éltek. Szent Katalin, amely a térképen még puszta megjelölést kapta, de a népszámláláskor 23 házzal és 156 lakossal faluként szerepelt. Ugyancsak e család birtokában volt SzlatÍ7ia, melynek nevét utóbb Szatinára változtatták. Ebben 15 házat és 114 főt jegyeztek fel a népszámlálók. Korabinszky munkájában Gyümölcshen néven találjuk az első, itt említett falut a hegyháti járásban. Mindszent pedig Mintszent névformában ugyancsak a hegyháti járásban fekvő falu, egy katolikus templommal. A Descriptióban Gyümölcsén néven szerepel katolikus magyar faluként, mint Felsőmintszent filiája. Ugyanebben a forrásban Felsőmindszent falut magyar és német lakosokkal tüntette fel, akik r. katolikus vallásúak voltak. A faluhoz 12 filia tartozott. Egyházilag ide tartoztak Szentkatalin és Szatina falvak is, amelyekben katolikus magyarok éltek.

81 Az első falu a mérnöki leírásban Gyümecsfa néven szerepel, 10. sz. alatt. - Gutivartól (Godisától) 1/4 órányira volt. Kis falucska, jelentéktelen patakkal. A felette levő erdő magas törzsű, sűrűn benőtt. A völgyben fekvő néhány rét száraz. Itt csak két út van, az egyik az erdőbe vezet, s egy másik, az előbbinél lejjebb Mindszentre visz. Mindkét út rossz állapotban van. (Eperjessy fordítása szerint: szekérfuvarra egyik sem alkalmas.) A falu hegyoldalban fekszik. A mérnöki leírásban Mindszent (11. sz. alatt jelölten) Godisától negyed, Gyümölcsénytől 1/2, Bajoczától (sic!) 1, és Bisztricztől 3/4 órányira van - közli a leírás. Egy temploma 80 Korabinszky i. m. 504. o. - T. Pappi. m. 31. o. 81 Korabinszky i. m. 218., 414. o. - T. Papp i. m. 32. o.