T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
épült itt szilárd anyagból. Lejjebb, az ott folyó patak több malmot működtet. A feljebb található erdőt sűrűn benőtték a magas törzsű fák és a bokrok. A völgyben fekvő néhány rét száraz, mint Gyümölcsénben. Az itt áthaladó út csak száraz időjárásban jó. A falu részben a hegyoldalban, részben a völgyben fekszik. A sorrendben következő falu Szent Katalin, amelynek nevére Korabinszky lexikonában történik utalás, de adatait nem közli. A Descriptióban a hegyháti járásban magyar katolikusok lakta faluként jegyezték fel, amely egyike volt Felsőmindszent filiáinak. A mérnöki leírásban a 18. sz. alatt Szt. Katalin Karátsodfától 1/8 órányira van. Ganytól (Kán) való távolsága az iratban olvashatatlan (Fperjessy szerint 3/4 óra ). A 2. pontban közöltek szerint: rosszul megépített kis falu. Vize jelentéktelen. Teljesen körülveszik a magas erdők. Útjai rosszak. (Az utóbbi három megállapítás Karáczodfa adatainak dettózása.) A falu a völgy mindkét oldalán, lejtőkön fekszik. A következő falu: Szlatina Satina néven található Korabinszky lexikonában, mint magyar falu a hegyháti járásban. A Descriptio közlése szerint ugyancsak magyar katolikus falu, Felsőmindszent filiája. A mérnöki leírásban Szlatina (a 13. sz. alatt jelölten) Hajmástól és Godisától egyaránt félórányi távolságban van. Sásdtól 1 óra választja el. Egy jelentéktelen víz folyik rajta keresztül. A feljebb fekvő erdő magas törzsű fákból áll, sűrűn benőtt. A völgyben található néhány rét száraz. (Részint Gümölcsén, részint Hajmás adatainak ismétlése.) A falu a völgyben fekszik. Ezek a falvak egymás mellett fekszenek a szelvény északnyugati részén. S ugyancsak itt, Mindszentől keletre találjuk „Gudisár vei Gödissa" névvel jelölten azt a falut, amely szalagtelkes települési rendszert alkotva fekszik egy patak két oldalán. Ez a falu, amely a távolságoknál többször említetten, nyilvánvalóan fontos szerepet játszott e táj életében, az első népszámlálás idején Sauska-birtok volt. A népszámlálók47 házat és 290 lakost jegyeztek fel benne. Ugyancsak e család birtokában volt Hajmás (Kis), ahol 38 ház állt és 249 fő lakott ez időben. Az utóbbi faluról már tettünk említést Nagyhajmással kapcsolatban, ezért csak Godischa adatait kell áttekintenünk Korabinszky lexikonában. A falu neve mellett csak az a megjegyzés szerepel, hogy ez a hegyháti járásban fekszik. A Descriptióban Gödissa (sic!) és Kishajmás is katolikus magyar falu, és Felsősmindszent filiája. 82 A térképszelvényen Mindszenttől keletre találjuk „Gudisár vei Godisa" néven azt a falut, amely szalagtelkes településként egy patak és út két oldalán helyezkedik el. A mérnöki leírás szerint Gudisár(\) vagyis Godisa (9. sz. alatt) Sásdtól fél, Falétól 1 órányira feküdt. Vize jelentéktelen, erdeje magas törzsű fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt. Rétjei szárazak, útjai jók. A völgy mindkét oldalának lejtőin fekszik. E településtől délre találjuk az ugyancsak szalagtelekes Hajmást, amelyet a mérnöki leírás a 12. száma alatt jegyeztek fel. Ez az a falu, amely utóbb Kis Hajmás néven szerepelt. Godisától félórányira volt. Az alatta folyó patak két malmot működtetett. A feljebb fekvő erdő sűrű, bozóttal sűrűn benőtt. A völgyben fekvő néhány rét száraz. Az áthaladó utak csak száraz időjárás esetén jók. (A három utolsó rovatban Gyümölcsény adatait dettózta a mérnök.) Ez a falu is a völgy mindkét oldalának lejtőin fekszik, jelenti a mérnök. Sásdtól délnyugatra fekvő két falu: Vargó (helyesen Varga) és Liget Vrancsics Pál és Boronkay János birtokában volt. Vargán 35 házat és 259 főt, Ligeten 81 házat és 472 főt jegyeztek fel a népszámlálók. Korabinszky lexikona szerint mindkettő magyar falu volt a hegyháti járásban. A Descriptióban Varga katolikus magyar falu volt, és Vásnokhoz tartozott egyházszervezetileg, Liget pedig katolikus vallású magyar és német falu volt, s Magyarszék filiája. 83
