T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
(Gyenónak írta) 11/4, az északi irányban Somogyban fekvő Kercseligettől 2, Kisberkytől 1 3/4, Szalacskától 1 3/4 óra távolságban feküdt. Itt egy percre meg kellett állnom, mert Szálacska nevét nem találtam a térképeken. Vályi azt jegyezte fel róla, hogy vár Somogy megyében, amely hajdan Kupának volt lakóhelye s akkor nevezetes vár volt. 66 Ezt követően a hadmérnök feljegyzi, hogy Gödre Kapós Kereszturtól 1 1/2, Homoktól 2 1/2 és Szt. Balástól 1 1/4 óra távolságban van. A 2. pontban azt írja, hogy egy közepesen felépített templom, egy kis urasági kastélyocska és egy plébánia alkotta e falu szilárd anyagú épületeit. A vizekkel kapcsolatosan azt jegyezte fel, hogy egy, a közeli hegyben eredő patak egy malmot hajt. Ezen nincs híd, így nem lehet itt átkelni rajta. Néhány jelentéktelen víz, csermely mellett a faluban is van három ugyancsak jelentéktelen malom. Az itt található erdőségek magas törzsű fákkal és bozóttal vannak tele. Vezetnek benne utak is. A rétek túlnyomórészt szárazak. A Pécsre és Toponárra (majd ezt átjavítja: Kaposvárra) vezető országút csak nyáron, száraz időben járható. A föld és az erdei utakon tartós esőzés esetén nehezen lehet közlekedni. A többi útnak is hasonló tulajdonságai vannak. A falu fekvéséről annyit ír, hogy mély ároknál fekszik, s a felső részen szántóföldek és szőlőskertek találhatók, sűrű erdőkkel van körülvéve, úgy hogy alig félórányi távolságot lehet onnan áttekinteni. A térképszelvényre tekintve azonnal szemünkbe ötlik, hogy ez a rész tele van mocsárral, vad vízzel és erdőségekkel. A Kapós rendezetlen völgye meghatározta a mezőgazdaság lehetőségeit. E szelvénytől keleti irányba fordulva a X. oszlop 27. szekciójába lépünk, amelyben már nemcsak a nyugati, hanem az északi szomszédos megyék, tehát Somogy és Tolna megye települései is megtalálhatók. Tolna megye három jelentékeny települése: Döbrököz, Dombóvár és Nak mellett itt található Somogy két falva: Attala és Pula is. Baranya megyének az északi csücske van csak ezen a térképszelvényen, az út két oldalán l-l házzal jelölt Rudera. Ez a szó latinul romot, omladékot jelent. Valószínűleg egy vár vagy jelentékenyebb épület omladékából épült fel az út két oldalán a térképen jelölt 2 ház. A romoktól északra, de még Baranya megye határain belül, a szelvény keleti részén 2 malom jelét látjuk egy vízfolyás mentén. Patakmalmok lehettek ezek, a vízfolyást a 19. század eleji térképen nem is jelölték. Déli irányban haladva tovább, a X. oszlop 28. szelvényének nagyobb részén már Baranya megye terült el. A szelvény jobb oldalán feljegyzett 26 helység nagy többsége e megye területére esett. E települések közül csak négy tartozott más megyéhez: Dombóvár Tolna, s az itt is felsorolt Attala, Pula, és Kercseliget pedig Somogy megyéhez. A Baranya megyéhez tartozó 22 helység közül 14 herceg Esterházy Miklós dombóvári uradalmának részét képezte, 4 falu volt Petrovszky-birtok, 3 egyházi és 1 kamarai tulajdonban volt ekkor. A szelvény nyugati részén, a Szék patak mellett fekvő falvak alkották a dombóvári uradalmat, amelyhez a sectio nyugati határán fekvő, a térképen mezővárosként jelölt, de a népszámlálás anyagában faluként szereplő Rácz-Kozár is csatlakozott. Sorba haladva, a szelvény északnyugati részén fekvő Szekcső a térképszelvényen nyugat-keleti irányban elnyúló, rendezett falu benyomását kelti. A népszámlálás idején 77 házat és 499 lakost jegyeztek fel itt. A Duna menti hasonló elnevezésű településtől megkülönböztetendő, ezt később Kaposszekcsőnek nevezték. Korabinszky lexikonában két Sekcshő szerepelt, melyeknek egyike a hegyháti járásban feküdt. Ezt nevezték el utóbb Kaposszekcsőnek. A Descriptióban a hegyháti járásban magyar és német lakta faluként jegyezték fel. R. katolikus és izr. lakosai voltak. A katolikusok Vásárosdombó filiájaként szerepelnek. 67 66 Vályi i. m. 3. köt. 305. o.
