T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A térképszelvényen Szekcső néven találjuk e település nevét. A szelvényhez tartozó leírás anyagában a 10. szám alatt Szekcsőt Dombóvártól 3/4, Csíkos Töttöstől 1/4 óra távolságban fekvőnek írták. Szilárd anyagú épülete nem volt. A falu egy részét mocsár veszi körül teljesen, és a szántóföldek között húzódó patak egy malmot hajt. A patakon fahíd áll. Erdőt nem jelöl. A rétjei többnyire vizesek. Az országút Dombóvárra vezet, a többi útja rossz. Völgyben fekszik. E falutól északkeletre találjuk az említett Csikós Töttöst (ebben a névformában), ahol a népszámlálók 95 házat és 634 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky munkájában kilenc Töttös nevü település szerepel Magyarországon s ezek közül három volt Baranya megyében. Közülük a harmadik feküdt a hegyháti járásban amelyről csak annyit jegyeztek még fel, hogy magyar lakosai vannak. A Descriptióban magyar és német faluként találjuk, ahol rom. katolikus lakosokon kívül evangélikus és izraelita lakosok is éltek. Vásárosdombó filiája volt. 68 Csikós Töttöst a mérnöki leírás 11. száma alatt találjuk, amely Mágocstól 1 3/4 órányi távolságban volt. A dombóvári mocsár fölött terült el. Magasabban fekvő erdeje magas törzsű fákból áll és sűrűn benőtt. A helység mélyútjai nedves időjárás esetén nehezen járhatók. Az az út, amely az országúton vezet, jó. Magaslaton (auf der Höhe) fekszik. Szekcsőtől déli irányban helyezkedik el további, Esterházy-uradalomhoz tartozó település: Jagonak, Meződ, Vásáros Dombó, Gerényes. Ez alatt feküdt Tékes, Tarrós, Hörnyék, ettől délkeletre Vás7iok, Nagy Agh és Vaszar, továbbá e szelvény déli sarkában Sásd. Jágonakon 82 házat és 573 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Korabinszky lexikonában csak annyit közöl, hogy Jagonak a hegyháti járásban fekszik. A Descriptióban ennek a falunak is magyar és német lakosai voltak, katolikusok, akik Vásárosdombóhoz tartoztak egyházilag. 69 Ez a falu a térképszelvényen Szekcsőtől déli irányban, nyugat felé Jagonak néven található. A mérnöki leírás 9. száma alatt Jágonaknak Jeresligettől (ami - feltételezhetően Kercseliget elírása!) való távolságát tél, a Dombóvártól való távolságát másfél, Szekcsőtől 1, Vásáros Dombótól 1 1/4 órányira becsülte. Szilárd anyagú építmény nem volt ebben a faluban, vize is jelentéktelennek minősült a hadmérnök leírása szerint, noha a mocsár irányában két malom is állt. A 4. kérdéssel kapcsolatosan Kercseligetre utal. Ez utóbbi község adataira e szelvény más településeinél is hivatkoznak, úgy tűnik, e terület természeti tulajdonságainál ez jelleget meghatározó falu volt. Az ebben a községben található körben fekvő erdők faállománya magas törzsű fákból állt, vagyis szálerdő volt, bokrokkal sűrűn benőve. De ezeken kívül még az árkok és a meredek hegyek is gátolták az ezekben az erdőkben való közlekedést. A völgyekben fekvő rétek többnyire mocsarasak - hangzik a jelentés szövege. Visszatérve Jagonak további adataira: a rétek ott szárazak, az utak elég jó állapotban vannak. A falu magaslaton fekszik. Jagonaktól délre feküdt Meződ, az út két oldalán elterülő házaival. Meződön az első hazai népszámlálás idején 49 házat és 326 lakost jegyeztek fel. Korabinszky lexikonában csak annyit jegyeztek fel róla, hogy magyar falu Baranya megyében, 1 3/4 mérföldre fekszik Nádastól északnyugati irányban. A Descriptióban ez is a hegyháti járásban feküdt, magyar lakosai voltak, a katolikusok Vázsnok filiáját alkották. Eltek a faluban izraeliták is. 70 A mérnöki leírásban Meződ a 8. szám alatt szerepelt. Jagonaktól fél, Vásáros Dombótól 1 1/4, s Szekcsőtől is 11/4 órányi távolságra esett. Egy meglehetősen jól megépített falu, aho67 Korabinszky i. m 694. o. - T. Papp i. m. 32. o. 68 Korabinszky i. m. 774. - T. Papp i. m. 30. o. 69 Korabinszky i. m. 247. o. - T. Papp i. m. 31. o. 70 Korabinszky i. m. 410. o. - T. Papp i. m. 31. o.
