T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
valamennyire szárazak. A környező településekre vezető utak csak száraz időben járhatók jól. Egy meglehetősen magas hegynek a völgyében fekszik. Szentgyörgy után, a 26. sectio 7. száma alatt találjuk Tormás falut, amelynek négy helységtől való távolságát jegyezték fel: Gödrőtől 1 3/4, St. Marton pusztától 1/2, Szentgyörgytől fél és Gyenotól (helyesen Jenő) 1 1/2 óra távolságban van. Ennél a településnél éppen úgy, mintáz előtte fekvő Szentgyörgy és további öt somogyi település- Mosdós, Haté, Gyomo (ma: Csorna). Szabálya (ma Szabadi) továbbá Kaposkeresztúr- esetében a rovatoknál visszautal Nagyberki (1. sz. alatt) kitöltött 3-7. sz. rovatokra. Ezek szerint valamennyi, a földhányások között jelzett malompatak mocsarakat alkot, amelyeken csak a megjelölt hidakon és gátakon lehet átkelni. Ezek a malompatakok hegykúpok és vizek felé mocsaras helyeken folynak. Ezért a mocsáron csak a Berkinél és Toponáron található gáton lehet átkelni. A Taszár, Berki, Fonó és Csorna mögött található erdő közepes törzsű fákból áll, nem túl sűrű, úgyhogy akár gyalog vagy lovon is át lehet jutni rajta. A rétek részben a Kapós miatt - mind nagyon nedvesek. Másrészt azokban a völgyekben, ahol a malompatakok tavakat alkotnak, van néhány, a Tapnosból (?) eredő mocsár. (Feltételezhetően a Tapnos helyett ide a Kapós szó illik.) Az innen Kaposvárra és Toponárra vezető országút meglehetősen jó állapotban van. Ezzel szemben a föld- és erdei utakon nehéz a közlekedés. A helység egy meglehetősen magas földhányáson (Feldhohe) fekszik, a nagy mocsár előtt és egyenesen a magaslattal szemben, hangzik a Berkinél papírra vetett szöveg, amelyet aztán a következő települések terepleírásához már csak ledettózott. Ez a leírás valóban egy nagyobb területre jellemző képet ad. Ezt a Kapós nagy mocsara és erdőségek jellemzik, s a rossz közlekedési lehetőségek teszik elszigeteltté. Mindkét fent említett Baranya megyei településnél feljegyzik azok Szt. Marton pusztától való távolságát. A térképszelvényen ezen a néven egy erdővel körül vett települést találunk, amely Gödrével van egyvonalban, s az előbbi településektől északi irányban fekszik. Érdekes módon e térképszelvényen felsorolt helységnevek között nem találjuk megnevezését. A hadmérnök a 26. szelvény 11. száma alatt jegyezte fel adatait, St. Mártony puszta néven. Eszerint Gyenőtől 1 1/4, Gödrétől 1/2 óra, Kiskereszturtól 3/4 órányi távolságban van. A szilárd épületek rovatába bejegyezte, hogy néhány gazdasági épület és egy malom áll ott, továbbá egy kis urasági ház, egy közepesen felépített magtár (Schütt Kasten) és egy nagy svájci istálló. A gazdasági helyzetet felmérő többi rovatba csak azt jegyzi fel, hogy ezeket a jellemzőket Gödre községnél tüntette fel, s ez vonatkozik a 10-16. szám alatt feljegyzett (Szt. Balázs, Sántos, Cserénfa, Homok, Haimás, Gyarmat és Simonfa) Somogy megyei községekre is. ASzentmártonnál feljegyzett adatok arra mutatnak, hogy ott már egy jól felszerelt gazdálkodási központ épült fel. A19. század elején készült (Görög - Kerekes ) térképen Gödre alatt faluként szerepel Szentmárton néven. Úgy vélem, hogy ez a település azonos azzal a Gödreszentmárton néven az első hazai népszámlálás anyagában feljegyzett faluval, amely - mint azt már láttuk -Petrovszky-birtok volt akkor. A Descriptióban ugyancsak 15 házat és 145 lakost tüntettek fel ebben a faluban, amelynek magyar és német lakosai voltak, s Gödréhez tartozott egyházilag. 55 Göd re (amelynek neve a térképszelvényen és a mérnöki leírásban is Gödrö néven szerepel) a 9. sorszám alatt található és már a nevét közlő rovatban feljegyezte a hadmérnök, hogy ez a falu szomszédos Kiskeresztúrral. S valóban a térképszelvényen e településtől északra Kiskeresztúr nevét találjuk, de már Somogy megye területén. Nyolc helységtől való távolságát tünteti fel a mérnök, mégpedig Szentmárton pusztától 1/4, Jenőtől 65 T. Papp i. m. 32. 0.
