T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

delmi út. A falu egy kis magaslaton fekszik, jegyzi fel róla a hadmérnök, nagy erdőségek és mocsarak veszik körül. A térképen nyugat-keleti fekvésű házakkal ábrázolták. Innen két irányban futott tovább az út dél felé: Nagy Csányba és Kis Csányba, amely két falut egymással is út kötötte össze. Mindkét Csány, sőt a tőlük nyugatra eső Oszró falu is gróf Batthyány Lajos birtoka volt. A térkép szerint út mentén fekvő, rendezett települések voltak. Nagy Csányban 24 házat és 174 lakost jegyeztek fel a népszámlálók, Kis Csányban 50 házban 454 lakos élt, míg Oszrón 37 házban 319 lakost tüntettek fel ténylegesen e faluban tartózkodóként. Korabinszkynél Csány két falu Baranya megyében, a siklósi járásban, Kis és Nagy Csány. Az előbbinél református templom meglétét jelzi a piktogram. A Descriptióban külön választottákőket: Kis Csányt magyar falunak jelzi, amelynek katolikus lakosai Vajszló egyik filiáját alkották, míg a reformátusok négy faluból is idejártak templomba. Nagycsány is magyar falu volt, katolikus lakosai itt is Vajszló leányegyházát alkották, a reformátusok Kiscsányhoz tartoztak.

26 A hadmérnök Nagy Csán (sic!) falut Vajszló után, a szelvény 19. száma alatt jegyezte fel és négy helytől való távolságát tüntette fel. Besencze 1, Gilvánfa 1 3/4, egy kocsma és Kis Csán külön-külön félórányi távolságban feküdt tőle. A vizek rovata üres, erdeje, mint Sámodé vagyis magas törzsű fákból álló, sűrű erdő. Az utak rovatában jegyzik meg, hogy ez a helység a Pécsről Siklósra vezető úthoz egy kocsmánál csatlakozhat. Az utolsó rovatba bejegyzettek szerint ez a falu egy kis magaslaton fekszik, Vajszló felé nyitott vidéken. A térképen észak-déli irányban helyezkednek el a házai, s az utak találkozásánál jelöltek egy kocsmát. Kis Csány a hadmérnök leírásában a 30. szelvény 7. számával jelölten szerepel. Gilvánfától 1 3/4, Oszrótól és Besenczétől 11/4 és egy kocsmától félórányira feküdt. A rétek rovatában szerepel, hogy többnyire kutakkal ellátott. (A Brunnen szót használja, amely forrást és kutat egyaránt jelent. Sajnos a térképen piktogram nincs.) Az utak rovatában arra utal, hogy hasonló lehetőségei vannak, mint Sellyének, vagyis - ezek szerint - a Pécsről Szlavóniába és a Siklósról Kanisára vezető út érinti Kiscsányt is. Ez a falu is - mint az előtte feljegyzett Oszró - egy kis homokdomb oldalában fekszik. A fent említett Oszró a Korabinszky lexikonban Ostro névformában szerepel, magyar falu volt a siklósi járásban. A Descriptióban magyar falunak jegyezték fel, amelynek katolikus lakosai Vajszlóhoz, a reformátusok Kiscsányhoz tartoztak.

27 A térképszelvényen is Osztro névformában szerepelt ez a falu. A hadmérnök jelentésében a 30. szelvény 6. száma alatt szerepel Osztro néven és csupán a Selle mezővárostól való távolságát jegyezték fel, amely 11/4 óra volt. A rovatokban Selle adataira utal vissza mindenütt, vagyis vegyes fák alkották erdeit, náddal teli mocsarak és száraz időben járható rétjei vannak. A két fontos útvonal ezt a helységet is érinti. Egy kis homokdomb oldalán fekszik. A térképszelvényen egészen közel van Kiscsányhoz, s mindkét település házai észak-déli irányban helyezkedtek el. A19. század eleji térképen Oszró névformában találjuk a nevét. Oszróból út vezetett Sellyére, mely - mint azt már mondtuk - Somogy megyéhez tartozott. Nagy Csányról pedig a már tárgyalt Kemsére és Luzsokra vezetett út. Kell még szólnunk az ezen a szelvényen Somogy megye területén jelzett, de Baranya megyéhez tartozó Iván faluról, amely az első hazai népszámlálás anyagában Iványi néven szerepel. Akkor Petrovszky-birtok volt, 44 házzal és 425 lakossal. Vályi András könyvében 26 Korabinszky i. m. 87. o. - T. Papp i. m. 29. o. 27 Korabitiszky i. m. 505. o. — T. Papp i. m. 29. o.