T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

elpusztult kápolna nyomai láthatók, a patak a lovagság és a gyalogság számára is átjárható. A térképen is jelölt Jarik (Eperjessy szerint: Jenő) jelentéktelen patakocska, amely nyáron kiszárad. A Pécsváradi Jarik patak is kiszárad nyáridőben. (A térképszelvényen líetschauer Jarek név szerepelt a patak fölött.) Leimir (Laiméri patak) ugyanígy kiszárad. A Mohács-szigeten levő erdő magas törzsű fákból áll: tölgy, bükk és éger. A Duna partjain levő mocsarak és a lápok mindenütt fákkal benőttek, egyébként a gyalogság átkelhet rajta. A réteket az a malompatak, amely a lancsuki „Csotala Grund"-ból folyik ki, gyakran elárasztja, amelynek vize aztán többnyire a Rókus-kápolnánál találkozik, vagyis elönti azt. (A 33. térképszelvényen, a Lancsuk mellett folyó malompatak neveként szerepel a Csotala Grund.) A Kölkedre vezető út, amikor az áradások miatt járható, a gyalogság és a lovasság számára egyaránt használható. Többnyire azonban a Duna legkisebb dagálya esetén víz alá kerül és még akkor is, ha magas védőgátakkal vagy híddal van ellátva, nem lehet rajta áthaladni. A Sátoristyére vezető út száraz, noha nincs messze a mocsártól, a talaj homokos és agyagos (lainigt). Nyárád felé a/, út ritkán száraz, mocsaras réteken halad át, amelyen a lágy talaj miatt nem lehet nehéz fegyverekkel (ütegekkel) áthaladni. A Lancsuk felé vezető út még a legalkalmasabb bármilyen utazásra. Ez az út a legelő közepén halad, agyagos talaja van. Az eszéki országúton, a nagy mocsár közében nehéz átjutni, mert mindegyik oldalán mocsarak vannak, amelyek az úton keresztül egymásba folynak. A Csele felé vezető országút a legkisebb áradás alól is mentesül, mert mindegyik oldalán csatornákkal a víz levezethető, és az út magasított. Csupán a Csele pataknál, amikor a vize túl erősen kiönt, lehet nagyon nehezen haladni. A körül fekvő dombvidék sík rónaság, és az egész környéket a Csele hegy uralja. A hegy lábánál lapályos részek húzódnak, és a hegy tetején sík térség van, ahol egy csapat (Corps) állomásozhat, amíg a többiek a lapos völgyben helyezkedhetnek el. Ez a hadoszlop vagy csapattest (Battaillon oder Corps) egy kisebb völggyel elválasztható, mindamellett egy „Communicationsbrücke", vagyis közlekedési híd létesítendő közöttük. Ez a pozíció nagyon eló'nvös, mert védi a Csely pataknál az átkelést, és a Mohács felől vonuló oszlop oldalát ágvúval pásztázhatja (bestreicht). Az utolsó, a 8. rovatba feljegyzi, hogy 1526. augusztus 29-én itt volt II. Lajos és Szulimán híres csatája, ahol az utóbbi győzött. 3. Kölked. Távolsága Mohácstól 1 3/4, a Kölkedi kocsmától ugyancsak 1 3/4 óra. A szilárd epületek rovatába jegyzi fel, hogy a falu a mocsárból kissé kiemelkedve fekszik. A további két rovat, a vizek és erdők rovata üres, a réteknél feltünteti, hogy köröskörül mocsár van. A mohácsi út rossz. A falu fekvése után érdeklődő rovatban azt tünteti fel, hogy a Sólymán (Szolimán) által építtetett domb a főút bal oldalán fekszik. A térképszelvényen ábrázoltak szerint ez a falu két vízfolyás között fekvő, észak-déli irányban húzódó házakból áll. 4. Babarcz. Lancsoktól másfél, Kis Nyaradtól 3/4, Liptodtól és Vörsendtől l-l, Nyaradtól 2 14 órányira van. A katolikus és a református temploma kőből épült, az elsőt fal veszi körül es kiemelten fekszik, háttérbe szorítva a felső utcát és az abban fekvő református templomot („liegt erhaben, anpliliert die oberen Gasse und die reformierte Kirche"). A falupatak 4-5 láb széles és 2-3 láb mély, a malomnál meredek partjai vannak, ahol egy fahíd áll. Ennek kiöntése esetén (Ergissung) a nyugati kertek nehezen megközelíthetők. Az alsó völgvben a patakon egy kőhíd áll. Magas törzsű tölgyerdői vannak. Rétjei jók, csak a patak partjához közel fekvők kerülnek víz alá. A Lancsokra vezető út jő, egy kőhíd van itt a patakon at, amely patak a Csotola Grundból folyik ki (ezt a térképszelvényen is jelölték). Ez