T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

3/4, a Dolina juhászattói 11/4, Bátaszéktől 2 3/4, Apátitól 1 3/4, Ófalutól 2 3/4 órányira fekszik - hangzik a jelentés. E településen kívül egy sövénnyel körülhatárolt templom található, a helység közepén pedig egy kisebb, sövénnyel körbefogott görög templomocska áll - közli a szilárd épületek rovatában. Kiesbruchban (kavicsbányában?) és a templom telkén egy kis víz ered. A hegyen magas törzsű tölgy- és bükkerdő található, amely a hegyháton járható. A rétek rovatában Rátz Metske adataira utal, vagyis ennek a falunak is járható, de mocsaras rétjei vannak. Az utak elég jók. Véménd elég magas hegyen fekszik, „Parlosim" (?) nevű szőlőhegye van és a legmagasabb hegycsúcsa: Radno Tsott (?). A mély völgyekben vannak a templomok és a kavicsbánya (Kiesgrund). A megjegyzések rovatában szerepel, hogy a kavicsbányánál (Kiesgrunde) kemény kőfejtők (harte Steinbrüche) találhatók. A falu hosszan húzódik északnyugat-délkeleti irányban. A szelvényen több, német névvel jelölt völgy szerepel, közülük kettőt már említettünk. Több malmot is feljegyeztek névszerint. Ob. Forster néven is találunk malomjelölést. A völgyek névszerinti jelölése megművelt területekre utal. A szelvény további részén már ismét Tolna megyei települések, üveghuta jelölése található. Továbbhaladva az oszlopon belül déli irányban a XII. oszlop 32. szelvényéhez érkezünk. Ebben ugyancsak vegyesen találunk Baranya és Tolna megyei településeket, de ezek többsége már Baranya megye területére esik, s a feldolgozott települések közül csak Furkó van Tolna megye területén. A szelvényen Furkó W. h. jelzéssel tüntették fel. A sectio további részében 13 baranyai települést jelöltek. A szelvény nyugati felén három, a pécsi püspök tulajdonát képező falut találunk: Geresdet, ahol 84 házat és 565 lakost írtak össze a népszámlálók. Lakói, ahol 111 ház állott és 730-an éltek és Himesházát, ahol 187 házban 1263 lélek élt akkor. A szelvény északnyugati részén a kamarának volt 3 falva: Szebény, ahol 98 ház állt és 734 fő lakott, Szűr falu, ahol 49 házban 441-en laktak és Bozók (utóbb: Bozsok), ahol 153 házban 1139 lakost jegyeztek fel. A kamara birtokában volt még a szelvény délnyugati felén fekvő Liptód falu, 112 házzal és 725 lakossal. A mellette fekvő Marok-noha neve mellett Rácz szerepel, bizonyosan azonos a népszámlálás anyagában Püspök Marokként említett faluval, amely a pécsi pöspök tulajdona volt. 1784-ben 52 házában 393 lakost jegyeztek fel. (Későbbi neve: Erdősmárok.) A szelvény közepe táján feküdt Somberek, amely közbirtokosok tulajdonában volt, s ahol 279 ház állott és 1844 lakos élt. Tőle délnyugatra feküdt Görcsöny (Rácz), melynek közbirtokosok voltak a földesurai. 78 házat és 396 lakost jegyeztek fel benne az első népszámlálás idején. E szelvény déli részén találjuk Krisztina főhercegnő Szabar nevű falvát, 63 házzal és 436 lakossal. A szelvény délkeleti részén fekszik a Sauska család két faluja: Bár (Baar néven) 73 házzal és 531 lakossal és Doboka, 22 házzal és 113 lakossal. Korabinszky munkájában ezek a falvak a következő bejegyzésekkel szerepelnek: Geresd magyar-német falu volt a baranyai járásban, Lak ugyanott német falu, gróf Batthyány tulajdonában volt, Himesháza nevét Imesháza formában találjuk, egy katolikus templommal, Szebény ugyanott magyar falu katolikus templommal, Szűr német, Bozók német és illyr faluként szerepelt, egy katolikus templommal. Marok néven három Baranya megyei falut találunk a baranyai járásban. A kamarai és a püspöki Maroknak szlovák lakosai voltak. Somberek német-illyr falu volt egy görögkeleti templommal. Görcsöny illyr falu volt a baranyai járásban (egy másik hasonnevű falut a pécsi járásban tüntettek fel). Szabar magyar, Doboka német falu volt a baranyai járásban. Bárról azt jegyezte fel, hogy német falu, Bátaszéktől másfél mérföldre dél-délnyugati irányban. Korabinszky ezen falvak mindegyikét a baranyai járásban tünteti fel.