T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
25. Tófű távolsága Marócztól és Száraz pusztától egyaránt 3/4 óra, Gaspitztól, ahol akkor kocsma állt, másfél és Magyar Vejkétől 1 3/4 óra. Szilárd anyagú épülete nem volt. Vizét egy jelentéktelen patak alkotta. Kevert erdő és többnyire száraz rétek voltak a határában. Utjai közepesek. A körben fekvő magaslatok által dominál, onnan jól látható. A térképszelvényen észak-déli irányban, az út mentén helyezkednek el a házai. A szelvény leírásában - ezt követően - még három, Tolna megyeinek feltüntetett települést találunk: Lengyelt, Száraz pusztát, és Magyar Vejkét. A térképszelvényen láthatóan Százaz pusztát út kötötte össze Lengyellel (amelynek filiája is volt), s világosan Baranya megye területén tüntették fel. Az említett észak-déli irányú út két oldalán helyezkedtek el házai. Mint láttuk, a népszámlálás és a Descriptio anyagában is Baranya megyei településként szerepelt. Az e szelvényben felvázolt megyehatárokban utóbb változások következhettek be. Ezért kell segítségül hívnunk a lexikonok adatait. Vályi munkájában Száraz névformában szerepel egy német falu Baranya megyében, amely a pécsi püspökség birtoka. Határa jeles, dohányt termesztenek benne. Az ugyancsak e szelvényben a hadmérnök által Baranya megye területére helyezett Kis Mányok Vályi munkájában Tolna megyei településként szerepel, s Nagymányokkal együtt az Apponyi család tulajdona volt. 150 Szárásszal ellentétben ez a falu nem szerepel Baranya megye falvai között sem a népszámlálás, sem a Descriptio anyagában. „Perdöntőnek" lapozzuk fel Fényes Elek 1841-ben, második kiadásban megjelentetett munkáját, amelyben Szárasz német falut Baranya megye hegyháti járásában találjuk. Földesura a pécsi püspök. Ugyanakkor Kismányok nevét Fényes Elek Tolna megye völgységi járásában tüntette fel, Nagy- és Kismányok változatlanul Apponyi-birtok volt. 151 A kérdést véglegesen az dönti el, hogy mindkét korabeli térképen: Korabinszky és a 19. század eleji Baranya térképen is: Szárász Baranya, Kismányok Tolna megye területén található. Itt említem meg azt is, hogy Köblin alatt kis betűkkel Alte Hirch bejegyzés található, amelyről azonban a leírás nem tesz említést. S ha ezt a szelvényt is - mai szemmel - tekintjük át, akkor az ott látottak egyik legfontosabb tanúságaként azt kell megállapítanunk, hogy az új települések viszonylag mennyire gyorsan benépesedtek. A térképszelvényen még pusztaként jelölték Szárászt, melyet a 19. század legelején már önálló faluként ábrázoltak a térképen, s az első népszámláláskor 41 házat és 278 lakost jegyeztek fel benne. Alig 50 év elteltével közel 300 lakosú település, amelynek szorgalmas lakosai dohány- és fehérrépa-termesztéssel teremtettek maguknak biztos megélhetést ebben a szép fekvésű faluban. Ennek a szelvénynek az ismertetése ezzel lezárul, és továbbhaladunk észak felé, a XI. oszlop 29. szelvényét véve szemügyre. Ezen már csak Baranya megyének a teljesen északi részét találjuk. Ezen a szelvényen feltüntetett 10 falu közül egyetlen egy falu: Mekényes esett Baranya megye területére, s körülötte már csak Tolna megyei falvak, települések találhatók. Mekényes Esterházy Miklós herceg birtoka volt 1784-ben, 116 házat és 723 lakost találtak az első népszámlálók a területén. Korabinszky a hegyháti járásban fekvő német falunak mondja. A Descriptióban ugyancsak a hegyháti járásban találjuk, magyarok és németek által lakott településnek tüntették fel. Lakosai evangélikus vallásúak. 152 150 Vályi i. m. 2. köt. 571, 3. köt. 316. o. 151 Fényes E, i. m. 54, 314, 318. o. 152 Korabinszky i. m. 408. o. - T. Papp i. m. 31. o.
