T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

A térképszelvényen egy észak-déli fekvésű szalagtelepülést látunk, az út mentén szabályosan elhelyezkedő házakkal. A mérnöki leírás a 29. szelvény 9. száma alatt jegyzi fel nevét, és csupa Tolna megyei falutól való távolságát közli. Mekényes: Mucsitól 1 3/4, Závodtól és Kurdtól is 2-2, Lengyeltől másfél, Csibráktól 2 1/4, Döbrököztől 2 óra távolságban volt. (E falvak egy része Esterházy-birtok volt.) Szilárd anyagú épületről nem emlékezett meg, de volt egy malmot hajtó patakja (Mühlbach). Köröskörül főként magas törzsű fákból álló erdők veszik körül. Útjai többnyire rosszak és nehezen járhatók. A körülötte fekvő hegyeket nagyrészt erdők borították. (A rétek rovata üres volt, feltételezhetően itt is, mint a felette feljegyzett Mucsi községben, mocsarasak voltak a rétek.) A szelvény döntő része Tolna megyéhez tartozott, nagyrészt a 18. században betelepült és felépült német ajkú falvakat találunk ezen a területen. Az északi részen Kurd körül kanyarog a Kapós folyó mocsaras partjaival. Ezzel ennek a szelvénynek leírása is végetér, s tovább kell haladnunk ismét a következő, XII. oszlopban, kelet felé, a régi Baranya és Tolna vármegyék területén. A 30. szelvényben 13 feltüntetett település közül csak az egyetlenegy Hidas falu esett Baranya megye területére. Igaz, e település körül a szelvényen több, német nyelvű földrész, illetve vagyontárgy (malom, kocsma stb.) megjelölése szerepelt, mint pl. Schweizerhof északon, Brucken kocsma, Stofls malom, Kramer malom, Brücker malom, Bohnen Grund stb. Hidas faluról az előzőekben már megemlékeztünk. Itt azonban meg kell említenünk azt, hogy ennek a szelvénynek a leírása a megyeszékhely Szekszárddal kezdődik, de Kakasdon át a harmadik helyen Bonyhádról ad képet. Külön számmal ellátottan szerepelnek az ezen a részen kialakult, néhány vagy olykor csak egy-egy házból álló gazdálkodási „pontok", objektumok, amelyeket pár szóval bemutat. Ebbe a körbe tartoznak a Bonyhád után, de már Baranya megye illetőségébe tartozó 7. sz. alatti Schweizerhof (Svájci udvar), amely félórányira volt Bonyhádtól, s a szilárd épületek rovatában feljegyeztek ott egy majorságot és egy malmot. 8. sz alatt Drei Bruken Wirtschafshaus szerepelt, amely Bonyhádtól 3/4, Hidastól félórányira volt. A szilárd épületek rovatába jegyezték fel azt róla, hogy a Bonyhádról Hidasra vezető országút mentén fekszik. A 9. sz. alatt Bohnen Grund (Babföld) nevét találjuk azzal a megjegyzéssel, hogy ez Hidastól negyed órányira van, s a szilárd épületek rovatában néhány házat jegyeztek fel egy kocsmával, amely Hidashoz tartozik. 10. Hidas, ahol már távolságokat nem jelöltek, csak annyit jegyeztek fel a szilárd épületek rovatába, hogy ehhez a szelvényhez csak néhány ház és egy malom tartozik, a többi a Col. XI. 30. szelvényében került leírásra. E települések, illetve helyek mellett a többi rovat mind üres volt, kitöltetlen. Feltételezhetően ezek földrajzi jellegzetességeit a kimutatás élén szereplő Bonyhádnál jegyezte fel a szelvény leírását készítő hadmérnök. Mivel ennek a mezővárosnak: Bonyhádnak adatai az egész vidék földrajzi helyzetét is jellemzik, röviden át kell tekintenünk az ott feljegyzetteket. Bonyhád a szelvény 3. sz. településeként szerepel a Leírás anyagában. E mezőváros gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a hadmérnök 10 helységtől való távolságát közli. Szilárd épületek között egy katolikus templomot, néhány nemesi házat és egy rossz zsinagógát jegyeztek fel. A vizek rovatában rögzítették, hogy egy nagyon széles, mocsaras völgyben helyezkedik el Bonyhád, amelyből egy nagyon rosszul felépített gátút vezet ki, s ez nagyon nehezen járható („übel zu befahren ist"). A gát alatt folyik a szentgáli víz, amely gyakran kiont. Az erdő részben ritkás („schüttern"), részben magas törzsű fákból áll, s ezek területe többnyire járható. A rétek mocsarasak és az utakon kívüli részei járhatatlanok. Az országút Kokastól (Kakasd) félsíkságon (halben Platte) halad, majd az országút Hidastól, a Drei Bruken kocsmát érint-