Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

dését, feladatait, azokat az eredményeket, amelyeket már munkája során elért, majd rá kellene mutatni, milyen téren kéri a társadalom és a társadalmi szervek segítségét, támogatását. Elsősorban társadalmi összefogással kell a cigány származású lakosság anyagi és kulturális helyzetén segíteni. Ugyanis elegendő anyagi erőnk ahhoz nincsen, hogy egyszerre és gyökeresen helyzetükön változtatni tudjunk. Már vannak eredményeink, azonban ezeket még növelni kell és segíteni kell a cigány lakosságot az emberibb körülmények közt folyó életük megteremtésében. Bernát János elvtárs: Hozzászólásában utal arra, hogy a statisztikai kimutatások szerint a cigány származású lakosság nem követ el több bűncselekményt, mint a társadalom egyéb rétege. Felhívja a cigány albizottság figyelmét, tevékenysége során vizsgálja meg, melyek azok a minimális és elsődleges szükségletek, amelyek biztosítása által a cigány származású lakosság problémáin segíteni tudunk. Pl. nagyon sok helyütt az iskolába járó cigány gyermekek részére még olyan hely sem áll rendelkezésre, ahol az iskolai feladatukat el tudnák készíteni Ezeket az embereket fokozatosan rá kell szorítani a rendes életmódra is. Oda kell hatni többek között, hogy megfelelő illemhelyet készítsenek maguknak és e téren is a rendes emberi élet folyamata érvényesüljön náluk. Mindenek előtt azonban vezető és nem vezető beosztású embereknek nem szabad megkülönböztető magatartást tanúsítani a cigány származású lakosság iránt, mert ez náluk is rossz hatást szül, nem utolsó sorban pedig helytelen társadalmi és politikai magatartás. Végül megjegyzi, a jelentés alkalmas arra, hogy a tanácsülésen a tárgyban eredményes vita alakuljon ki. Haszon János elvtárs: Utal arra, hogy van a pártnak a cigány kérdéssel kapcsolatos határozata. Meglátása szerint e határozatban foglaltak nem kerültek megfelelően beépítésre a jelentésbe, az előadó minden bizonnyal nem ismeri azokat. Azért indítványozza, hogy a tanácsülési referátum már ennek a párthatározatnak az érdemi vonatkozásait is foglalja magában. A cigány származású lakosságot úgy lehet a legjobban átnevelni, ha a lakosság közé telepítjük őket. Ezzel ellentétes törekvés csak nehezíti és hátráltatja a velük kapcsolatos problémák megoldását. Lajos József elvtárs: A cigány származású lakosság között nagyon sok becsületes, jól dolgozó rendes ember él. Ezeknek megfelelő munkahelyet és lakást kell biztosítani. Általában ezek munkaképes dolgozók, és elsődlegesen, ha munkaalkalmat biztosítunk részükre, úgy nem lesznek rászorulva könyöradományra, hogy az imitt-amott kiselejtezett bútorokat adjunk át részükre. Ugyanis ilyen eljárással az elérni kívánt célt biztosítani nem tudjuk, mert ezeket az adományokat értékesítik és az érte kapott forint összegeket újból haszontalanul el fogják költeni. Tancsik Lajos elvtárs: A beterjesztett jelentést a lényegére lerövidítve kell a tanácsülés elé vinni. Utal arra ezután, helyes lenne, ha a végrehajtó bizottság felhívná a vállalatok és üzemek vezetőinek figyelmét, hogy a cigány származású lakosság munkába állításáról ne idegenkedjenek és megfelelő hely esetén alkalmazzák munkára őket. A vasútnál, a fűtőházban is dolgozik 10-12 cigány és egészen jó munkát végeznek. Vörös Márton elvtárs: A Szénbányászati tröszt vezetője telket biztosít a letelepedni kívánó cigányoknak. Ezáltal nem kitelepíteni akarja őket, hanem a szénbányánál dolgozó cigány lakosságot akarja megfelelő emberi körülmények közé juttatni, lehetőséget biztosítani, hogy építkezzenek és ezáltal egyhelyütt lehetne velük foglalkozni, segíteni őket.