Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

Feladatuk az engedélyezés, az építőanyag, kölcsön biztosítás, a számlázás és pénzkezelés lebonyolítása. Szükséges, hogy a rendelet lehetőségeit felhasználva az olcsóbb - egyéb családi ház építéseknél jól bevált - házilagos kivitelezési módszert alkalmazzuk, a műszaki irányításra nyugdíjas szakemberek időszakos alkalmazásával. A hivatkozott 2/1965 /11.18./ ÉM-PM számú együttes rendelet 2. § (3) bek. a megyei városi tanácsok végrehajtó bizottságát minden év március 31. napjáig részletes elemző jelentés készítésére kötelezi, mely az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszternek küldendő. 2. A cigány munkavállalók helyzete A társadalom szempontjából igen fontos, hogy a cigányok beilleszkedésének üteme meggyorsuljon. Ez elsősorban nevelési feladat, s ehhez szorosan kapcsolódik a munkára nevelés is. A ma dolgozó cigányok többsége első generációs, azaz a szüleik, vagy még ők is a „szabad élethez,, voltak szokva. A cigánygyerekek nagy része még ma is az otthoni foglalkozás, játék hiányában a nap nagyobb részét csavargással tölti. Az ilyen gyermekkor és előzmények után nagyon nehéz a rendszeres, szervezett munkát megszokni. Tudatlanságuk az oka annak is, hogy nyomorúságos körülményeiken nem kívánnak változtatni. A foglalkoztatási politika egyik alapvető célkitűzése a teljes foglalkoztatás megvalósítása. Ez a célkitűzés a cigányság kivételével megvalósult. A mai munkaerőhelyzetet figyelembe véve a városban munkaalkalmat biztosítani tudunk számukra. Ez felemelkedésük elősegítéséhez azonban nem elegendő, a társadalmi munkamegosztásban való végleges bekapcsolódásuk érdekében az emberrel, mint egyénnel kell a vállalatnak törődni. Ilyen szempontok szerint végeztünk vizsgálatot 10 pécsi vállalatnál. Tapasztalatainkat a következőkben összegezzük: A 10 munkáltatónál 756 cigányt foglalkoztatnak, s ez 1975-höz képest - 598 fő - emelkedő tendenciájú. Annak, hogy közülük mindössze 49 a szakmunkás, s ebből csak kettő a nő, az igen alacsony iskolai végzettség az oka. 392 fő nem, vagy alig tud írni, olvasni, mert csak 4 osztályt végzett, s a 7-8 osztályt is csak 143-an végezték el. A 10 vállalatnál 206 fő végez betanított munkát, s 500 fő a segédmunkás. A cigány dolgozók részére valamennyi vállalatnál adott a továbbképzés, szakmunkássá válás lehetősége. Erre azonban több ok miatt nem kerül sor. Alapvető oka az alacsony iskolázottság, az alapfokú végzettség hiánya, s ebből következően nem igénylik, hogy a tanulással alapozzák meg kulturáltabb életkörülményeiket. Másik ok, hogy kb. 10 %-uk munkavégzése megbízhatatlan, munkafegyelmük rapszodikus, így a vállalat nem számíthat rájuk. Ha egy munkáltató a fegyelem szigorítására, vagy biztosítására törekszik velük szemben - kihasználva a városban fennálló munkaerő-keresletet - azonnal munkahelyet változtatnak. Jól szemlélteti ezt a következő táblázat is: Évek Munkában eltöltött (fő) ebből: a jelenlegi vállalatnál töltötte (fö) száma ffi nő össz. ffi nő össz. 0-1 47 39 86 158 95 253 1-3 85 65 150 201 88 289 3-5 86 52 138 88 5-10 123 43 166 55 13 68 10-20 137 21 158 29 4 33 20-30 57 57 5 5 Összesen: 536 220 756 536 220 756