Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

kosság helyzetének javításáról és gyorsabb ütemű társadalmi beilleszkedésének elősegítéséről. A határozatban megfogalmazott javaslatok közül több már jelenleg is funkcionál. Munkaerőgazdálkodás terén például a megfelelő munkalehetőségek biztosítottak, a cigány dolgozók nevelése, szakmai kiképzése biztosítható. Az oktatás, nevelés terén az óvodáskorú cigány gyermekek számára biztosítjuk az iskolaelőkészítő foglalkozásokat. Az egészségügyi nevelés keretében jól szervezett felvilágosító előadások hangzanak el - filmvetítéssel egybekötve - a cigány lakosság számára. Kívánni valót hagy viszont maga után a cigánytelepek felszámolásának üteme. Gondot és problémát jelent az alkalmi munkavállalás munkaviszonyként való elfogadása is. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének meggyorsításáért a szakigazgatási szervek az eltelt majdnem két év alatt a következőket tették: 1. A cigány lakosság száma és területi elhelyezkedése a városban. A cigány lakosság számát teljes pontossággal nem tudjuk megállapítani, mivel ilyen felmérés nem készült. Van akinek anyanyelve sem cigány, így számukat pontosan behatárolni igen nehéz. Számításaink szerint Pécsett 3.500-an élnek. A nagyobb születési arányszám következtében egyre nagyobb részarányt képviselnek a közepes korú lakosságon belül. Ma már a városban csak 4 cigánytelepről beszélhetünk. Ezeken él a cigányság 70-75 %-a. Ide tartozik a Vasas II. Búzaberki dűlő, a György aknai, Tüskés dűlői és a Füzes dűlői telep. Az Észak Megyer dűlői telepet felszámolták, a területet az E1VIRT Sopiana Gépgyár kisajátította. A város egyéb területein több helyen élnek cigányok, nem telepi, de hasonló körülmények közt. A telepi lakások felszámolása céljára Pécs városban felhasználható - lakóházépítésre, vásárlásra - OTP kölcsönkeretet 20 db-ban határozta meg a Baranya megyei Tanács VB. ÉKV Osztálya, a városi Tanács Építési Osztálya által adott javaslatok alapján. E keret arányos osztásként az 1976. évre jutó kölcsön felhasználásra került, egy lakóházépítés és három lakóházvásárlás formájában. 3 db. Vasas II. Búzaberki telepi lakhely felszámolásra került, a 4-ik megszüntetett lakhely nem telepi, de hasonló minőségű épület volt. A telep felszámolását szabályozó 2/1965./II.18./ ÉM-PM és az azt kiegészítő rendeletek alapján csak azok részesülhetnek lakásépítés és vásárlás támogatásban, akik legalább 1 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek és előtakarékossággal részt vállalnak a lakás költségeiből. Az egészségügyi szempontból leginkább felszámolni szükséges telepek lakosai csak kb. 1/3 részben állnak állandó munkaviszonyban, így a többség részére, ennek hiányában a jelenleg hatályos rendelkezések szerint támogatást nyújtani nem tudunk, így lakhelyük felszámolása sem ütemezhető. A telepek mielőbbi felszámolása érdekében szükséges, hogy legalább a családfenntartóknak meglegyen az egy éves folyamatos munkaviszonya. Ezt szigorúbb ellenőrzésekkel, felelősségrevonással kellene biztosítani. A telepek felszámolásáról szóló módosított és egységes keretbe foglalt 2/1965./II.187 ÉM-PM sz. rendelet lényeges változásokat tartalmaz, az építési kölcsönt 120/m Ft-ra, a vásárlási kölcsönt 80/m Ft-ra emelte. A biztosított kölcsön felhasználására is garanciát ad a rendelet házilagos kivitelezést engedélyező részére. (Nagyobb számú lakásépítés akadálya eddig az volt, hogy nem állt rendelkezésre vállalati kivitelezői kapacitás.) A rendelet 9. § (1-2-3) bekezdése a lakóházépítés műszaki irányítását és ellenőrzését a megyei városi kerületi hivatal elnöke által e feladattal megbízott személyek körébe utalja.