Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

je a műszaki osztállyal. A műszaki osztály tegyen intézkedést a megüresedett építmények (putrik) lebontására. Kérdések: Szoyka Pál: A cigánykérdés megoldására alakított bizottságokban van-e cigány származású képviselő? A Pécsett tartott nemzetközi konferencián a városi tanács képviseletében volt-e résztvevő? Szirtes Gábor: Külön nyilvántartást vezetnek-e a cigány lakásigénylőkről? Megoldható-e a cigány származású munkavállalók szakképzettségének gyorsítása? Remeczki László: Van-e lehetőség a cigány gyermekek kötelező iskolaelőkészítö tanfolyamon való részvételére? Dr. Ambrus Lászlóné: A cigány gyermekekkel kiemelten foglalkozó pedagógusok differenciált bért kapnak-e? Pirisi János: A városi tanács mellett cigányügyi bizottság nincs. Tudomása szerint a megyei bizottságban van cigány származású képviselő. A Pécsett rendezett konferencián a városi tanács részéről nem jelent meg senki. A cigány lakosság lakásigényléséről külön nyilvántartás-felfektetés tudomása szerint nincs, azonban a lakásgazdálkodási osztály tudomással bír a cigány lakásigény lökről. Egyetértett azzal, hogy a szakképesítést előtérbe kell helyezni. A cigánykérdés megoldásának egyik kulcskérdése munkába állításuk jó megszervezése. A szakigazgatási szervek feladata, hogy ebben segítséget nyújtsanak. A cigány tanulók kötelező iskolaelőkészítő tanfolyamra járásához központi szabályozás szükséges, jelenleg ez csak társadalmi úton megoldott. Arról nincs tudomása, hogy a cigány gyermekekkel kiemelten foglalkozó pedagógusok differenciált bérezésben részesülnének. Az évi munka értékelése során azonban a jutalmazásnál veszik figyelembe. Hozzászólások: Dr. Petöházi Szilveszter: A cigánykérdés megoldása érdekében eddig is széleskörű társadalmi összefogás volt tapasztalható, a társadalom súlyozottan foglalkozik a cigánykérdéssel. A politikai Bizottság határozata óta eltelt időszak tanúskodik arról, hogy ez a munka folyamatos volt és eredménnyel járt. Véleménye szerint a cigánykérdés megoldásának nehezén városi vonatkozásban túl vagyunk. Ezt a rendszeres munkavállalással támasztotta alá. Jelentős a mezőgazdasági és ipari üzemekben rendszeresen foglalkoztatottak száma. Ez minőségi változást jelent. Változatlanul gondként jelölte meg a cigánytelepek felszámolását. Ez hosszabb folyamatot vesz igénybe, és törekedni kell a fokozatosság megtartására. Szólt a cigány származásúak társadalmi beilleszkedésének fontosságáról, a még tapasztalható elszigeteltségek megszüntetéséről. Javasolta, hogy a cigánykérdéssel kapcsolatos feladatokat egy tisztségviselő fogja kézbe és irányítsa. Egyetértett a határozati javaslatban foglaltakkal, kiemelve a városkörnyéki községekkel történő koordinációt. Indokoltnak tartotta a város különböző főiskoláiban a cigány származású tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérését, számukra a lehetőség határán belül ösztöndíjat is biztosítani. j

Szoyka Pál: Az adminisztratív intézkedések mellett a tudati és szemléletbeli változáso-