Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)
Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei
kat tartotta legszükségesebbnek. Meglátása szerint is a beolvadási folyamat helyesen indult meg. Dr. Ambrus Lászlóné : Tapasztalatai alapján a cigánytelepek felszámolásában Pécs városa jelentős eredményeket ért el. Vannak még telepek, mint pl. a Pipacs utcában, amelynek megszüntetése feltétlenül indokolt. Felhívta a figyelmet az azonos megítélésre és a cselekedetek azonos elbírálására. Nemeskéri László: Tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy a vállalt, mintegy 400 fő cigányt foglalkoztat. A munkavállalók közül elenyésző a Pécsett lakók száma. Összehasonlításként ismertette, hogy a vidékről bejáró cigány származású dolgozók helytállnak a munkahelyükön, magatartásukkal kapcsolatos jelzések ritkán fordulnak elő. Lényegesen több a gond a városban lakó munkavállalókkal. A továbbiakban életvitelükről szólva elmondta, hogy táplálkozási kultúrájuk alacsony, melynek következtében munkabírásuk, kapacitásuk sem olyan, mint más dolgozóké. A fenti negatívumok ellenére is az építőiparban hasznos tevékenységet fejtenek ki. Dr. Visegrádi Tamás: A megyei tapasztalatok alapján is a városban élő cigányok - megfelelő kontroll hiányában — mindig nagyobb gondot okoznak. A határozati javaslatban foglaltak szerint a cigánytelepek felszámolása mintegy 30-40 évet vesz igénybe. Ezt lassúnak ítélte. Felhívta a figyelmet azokra a rendelkezésekre, amelyek a cigány lakosság életkörülményeinek megváltoztatását írják elő, elsőként a telep-felszámolást. Véleménye szerint a telepek felszámolása az építési és közlekedési osztály feladata. A cigány lakosság problémáinak jobb megoldása érdekében szükségesnek tartotta, hogy e felügyeletet ellátó tisztségviselő munkáját egy függetlenített ügyintéző segítené. A megyei tanács célkitűzései alapján a jövő év végén tárgyalja a cigányok beilleszkedésének helyzetét és 7-10 éves időszakra határozza meg az azzal kapcsolatos feladatokat. Dr. Német Lajos: A megyei és a pécsi helyzetkép eltér. A megyében élő cigánycsaládok nagy része beilleszkedik a faluközösségbe, azok, akik nem tudnak beilleszkedni, a várost keresik meg. A nagyváros pedig megadja a lehetőséget a rossz útra térésnek. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a lakáshoz juttatásnál a fokozatosság elvét maradéktalanul érvényesíteni kell. Elsődleges feladatként a cigánytelepek felszámolását és szakképzettségük növelését jelölte meg. Dr. Sebők Imre: Meggyőződése szerint Pécs megyei városban az elmúlt években jelentős előrehaladás történt a cigánykérdés megoldásában. Ezt bizonyítja a számukra kiutalt lakások száma. Pirisi János: Megköszönte a végrehajtó bizottságnak támogató, hasznos javaslatait. Egyetértett azzal, hogy a cigánykérdés megoldásában jelentős a fejlődés. A cigányok mintegy 70 %-a már dolgozik. Igen kiemelkedő eredménynek minősítette, hogy a cigányok is el akarnak költözni a telepekről, igényük van emberi környezetre és lakáskörülményekre. Egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek a cigánykérdés megoldásaként a lakáshelyzetjavítását, a folyamatos munka biztosítását, a szakképesítés és a rendszeres iskolázást írják elö. A folyamatot egységesnek ítélte, a tanácsi és társadalmi szervek feladataként jelölte meg ennek gyorsítását. Megköszönte a végrehajtó bizottságnak aktivitását, hasznos javaslatait. Czente Gyula: Az előterjesztést színvonalasnak értékelte. A beszámoló a legfontosabb kérdéseket ölelte fel, jól világította meg a feladatokat. Az elhangzott javaslatokkal egyetértett. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a ci-