Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

lentkező alig van. Az elmúlt 5 évben 3 db házépítés történt, igen jelentős munkáltatói hozzájárulással. A házilagos kivitelezés levezetése bonyolult, felelős vállalkozót, kivitelezőt nehéz találni. Mindebből megállapítható, hogy a telepfelszámolás a jelefllegi körülmények, lehetőségek között az eddig alkalmazott módszerekkel csak igen lassú ütemben, a cigány lakosságnak szűk rétegét érintve folytatódhatna. Végleges megoldásra belátható időn belül nem kerülhetne sor. B. Foglalkoztatottság A cigányság ma már nem kezelhető egységes, zárt szociális rétegként. A cigányság anyagi, kereseti szempontból nem azonos a társadalom perifériáján élő társadalmi réteggel. A cigányság soraiból a felszabadulás előtt a férfiak 1 %-a kapott munkát, a 70-es években már háromnegyed részük. A munkaképes korú cigány nők egyharmada is keresőnek tekinthető. A belső differenciálódás az egyes családok, közösségek életében aszerint tapasztalható, hogy hol tartanak a társadalmi beilleszkedés folyamatában. Tehát a rendkívüli sok gond, probléma ellenére is egy alapjában egészséges fejlődésnek vagyunk tanúi, ezt kell hatékonyabban elősegíteni A munka alapvetően életmód és életforma meghatározó. A keresőképesek kb. egyharmada még nem kíván élni a felkínált lehetőségekkel, nem dolgozik, sőt kerüli a munkát. Ragaszkodik ősi életformájához és egyre jobban szembekerül a társadalommal, újra termeli saját nyomorát. E családokban több a gyermekek száma, legnagyobb az analfabétizmus, legrosszabbak a lakáskörülmények, s a réteg tagjai gyakran vétenek a törvény ellen. Jelentős, de nem elégséges fejlődésként kell azonban értékelni, hogy az állandó munkavállalók aránya nő. A munkaügyi osztály becslése szerint a foglalkoztatott cigányok száma 1500 főre becsülhető. Munkaügyi osztályunk városunkban a nagyobb munkáltatóknál tájékozódott a cigány lakosság foglalkoztatásáról, a bővítés lehetőségeiről, illetve feltételeiről. Tapasztalataik általában kedvezőek. A gazdasági biztonságot megteremtő állandó munkát, a munkábalépést és a folyamatos foglalkoztatást, a munkáltatók egyéni ambíciók esetén biztosítják. A vállalatok negatív különbséget nem tesznek a cigány munkavállalókkal. Több helyen patronálót állítanak melléjük, (valamennyi egység munkaerő hiánnyal küzd). A vállalatok a cigány munkavállalókat támogatják, dolgozóik lakás- és egyéb ügyeinek megoldásában is részt vállalnak. A vizsgálat megállapítása szerint a munkaképes cigány lakosság kb. 60 %-a dolgozik. A nők között a foglalkoztatottság aránya - az országos helyzethez hasonlóan - kb. 30 %. A keresők zöme a bánya - az építőiparban, valamint a rakodó, szállító, takarító és segédmunkásként dolgozik. A vizsgálat szerint a cigány dolgozók kb. 80%-a segédmunkás, szakképzetlen. A szakmunkások aránya a Mecseki Szénbányák és az Ércbánya Vállalatnál kedvező, a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők szakmunkásképzését megoldották. A vizsgálat tapasztalatai szerint a 20% csak részben foglalkoztatott munkavállalóra jellemző a gyakori munkahelyváltoztatás. 11-15 helyen dolgozott a vizsgált 758 főből 96, 16-20 munkahelyen megfordult 74 fő, 20 feletti munkahellyel rendelkezik 55 cigány, akiknek ilyen sok munkahelye volt, azoktól nem várható el rövid távon a társadalmi beilleszkedés, munkafegyelemről e réteg vonatkozásában alig beszélhetünk. A foglalkoztatottság aránya falun a nagyobb, kisebb közösségekben magasabb. A városkörnyéken lakó cigányság egy része a mezőgazdasági üzemekben, illetve a pécsi