Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

munkáltatóknál dolgozik. Kevesen választják a mezőgazdaságot. A tsz tagok száma elenyésző. A cigányok nagy része nem szívesen kötődik a szövetkezethez. Állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban és az élelmiszeriparban növekszik az állandó munkaviszonyban álló cigányok száma. E helyeken szervezettebben jobb szociális körülmények között dolgozhatnak, állandó keresethez juthatnak. E réteg gyorsabb ütemű iparba áramlását, főként a letelepedési nehézségek hátráltatják. C. Egészségügyi helyzet A cigánytelepek közegészségügyi-járványügyi helyzetét a KJSZ rendszeresen ellenőrzi, az mégis rossznak minősíthető. Az elmúlt időszakban a város lakosságának növekedésével a cigány lakosság száma is nőtt. Hatékony gondozásuk rendkívül komoly erőfeszítést igényel az egészségügyi szolgálat részéről. Sajnos a szemléletváltozás területén eredményeink nem kielégítőek, annak ellenére, hogy az egészségügyi feladatokat intézkedési tervben rögzítettük és ennek megfelelően valósítjuk meg. A Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a területi pártszervezetekkel együttműködve felvilágosító előadásokat tartanak, külön figyelmet fordítva a cigány lakosság számára lényegesebb kérdésekre. Ezek iránt érdeklődést azonban alig tanúsítanak. A szemléletformálást a rossz objektív adottságok is akadályozzák. A telepek szervezett szeméttárolása megoldatlan. A rosszul kiképzett utak miatt a szemétszállítójármű a telepeket megközelíteni nem tudja. A cigánytelepek környéke is szeméttel, hulladékkal erősen szennyezett. Az üszögi cigánytelep szennyezettsége különösen nagyfokú. A telep vízellátása sem kielégítő. Az üszögi cigánytelepnek ivóvízellátása nincs, a teleptől kb. 50 méterre folyó ipari vizet isszák a felnőttek és a gyermekek egyaránt. Az összes cigánytelep csatornázatlan. Az üszögi telepnek WC-je sincs, a Kisgyőr-i iskolai telepnek két gödrös árnyékszéke van. A gyermekorvosi ellátás körzeti vonatkozásban nem tér el a többi gyermek ellátásától, azonban a preventív munkát gyermekorvosaink és védőnőink - veszélyeztetett voltuk miatt - a cigány családoknál fokozottabban végzik. A cigány újszülöttek átlagos születési súlya (2860 g) számottevően alacsonyabb az országos átlagnál. (3150 g), ennek megfelelően koraszületési (helyesebben kissúlyú újszülött) gyakoriságuk sokkal magasabb (20% feletti) a szokásosnál (11%). A csecsemőhalandóság azonban az elmúlt évtizedekben körükben is jelentősen csökkent. Specifikus, tehát csak a cigányoknál előforduló örökletes betegségektől nem tudunk, a járványos megbetegedések is megközelítően ugyanazon arányban fordulnak elő. A felnöttellátás területén - jellemző betegségek közül első helyen áll az idült alkoholizmus, az idült hörghurut (gyermekkorban kezdett dohányzás következményeként), fekélybetegségek és perifériás érmegbetegedések. A szociális ellátás javítása érdekében a szociálpolitikai csoportok betegség, öregség, munkaképtelenség miatt magukat eltartani nem tudó személyek részére fokozott mértékben biztosítják a szociális juttatások különböző formáit (3. sz. melléklet). D Kulturális helyzet A cigány lakosság helyzetének társadalmi beilleszkedésének az eddiginél gyorsabb ütemű elősegítését hosszabb távon a gyermekek iskoláztatása eredményezheti. E tanulói réteg oktatásának eredményessége nagymértékben elősegíti szocializálódásukat, társadalmi beilleszkedésüket. Ezért a cigánygyermekek óvodai elhelyezése alapvető tényezője a tankötelezettségi törvény teljesítésének. Iskolai lemaradásuk megelőzésében, magyar nyelvi hiánya-