Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai

is XII. 8-án, de azt sem javították ki. AIV. osztályban kettőt ( a másodikat sem javították ki). A felső tagozat dolgozatai időben elkészültek. Az iskola igazgatója szerint ez a nevelő túlterheléséből adódik (Szűrben V-VIII. osztályt tanít és Hímesházán éneket és németet). A nevelök iskolán kívüli munkája. Az ideológiai és szakmai továbbképzésbe a nevelők bekapcsolódtak. A szervezett ideológiai továbbképzésben a pedagógusok közel 50 %-a vesz részt. „A dialektikus és történelmi materializmus" és a „Munkásmozgalom története" c. kollégiumokat választották maguknak. Az idős kartársak közül részt vesznek az ideológiai továbbképzésben (Bércses Ferenc, Babarc, Kis-Várdy Gyula, Véménd). Az ideológiai továbbképzés hatása, mint már említettem a nevelők világnézetén és munkáján érződik. Az előírt szakmai továbbképzést (őszi-tavaszi) megtartottam. Az őszi továbbképzésről annak idején jelentést is írtam. A tavaszi továbbképzési nap sokoldalú volt. Vendégh Sándor elvtárs beszéde és a tanítójelöltek bemutató tanítása sok segítséget nyújtott a nevelők további munkájához. Az őszi továbbképzésen 32, tavasszal 90 nevelő vett részt. Az NDK-ban megjelenő „Deutschunterricht" és az „Unterstufe" c. szaklapokat az iskolák megkapják. Nagy olvasótábora nincs, mivel a hazai sajátosságokkal nem foglalkozik. A Neune Zeitung terjesztésével kapcsolatban a német nyelvet oktató pedagógusoknak hivatalos megbízatást kell adni a Német Szövetségnek. Ez a német naptár terjesztéséhez lehetne hasonló. A német gimnáziumba való beiskolázás az idei tanévben nem volt könnyű. Általában azokban a községekben, ahonnan minden évben egy-két tanuló jelentkezett (Véménd, Palotabozsok, Hímesháza, Fazekasboda, stb.) az idén nem volt német származású továbbtanuló. A beiskolázáshoz segített Rejtő Jakab (Töttös), Radványi Henrik (Mágocs), Zsilli Ottóné (Somberek), Várszegi Gyula (Egyházaskozár), Loczy László (Szederkény). A Leőwey Klára gimnázium német tanulói Vókányban kultúrműsort tartottak e célból. A tanulók nagy része otthon is felvilágosító munkát végzett. A tavaszi hónapokban a beiskolázási munkában is aktívan részt vettem. Legalább 15 tanulót sikerült beiskoláznom. Az eredményt véleményem szerint tájnyelvi és helyi ismereteimnek köszönhetem. Tudomásom szerint 22-23 tanuló jelentkezett eddig. Az igazgatók irányító, ellenőrző munkája. Az igazgatók ellenőrző munkája még nem mindenütt kielégítő, inkább csak formális. A rendeleteket és utasításokat csak általánosságban ismerik. Van, aki a tanulócsoportbontási rendeletről nem tud s ezért a felelősséget áthárította a Megyei Művelődésügyi Osztályra. (Zsilli Ottóné Somberek - nemzetiségi igazgatói értekezlet 1959. október 1.) Vannak, akik a nemzetiségi óratervet s annak bevezetésének feltételeit nem értik meg. A dokumentációs anyagot (naplót, igazgatói ellenőrzésekről készült feljegyzéseket, stb.) jól vezetik. Az ellenőrzések feljegyzései inkább formálisak (Jung, Palotabozsok, Müller, Magyarbóly). A helyi tanmeneteket láttamozták ugyan, de annak ellenőrzését a szakfelügyelőre bízzák. A legjobb munkát végzi Kovács Lajos (Mágocs), aki annak ellenére, hogy keveset tud németül, a Mágocson tartott továbbképzési napokon (1957-58) is tevékenyen részt vett. Munkáját jól elvégzi Rejtő Jakab (Töttös), Zsoldos János (Gyód), Schuszter Ádám (Borjád), Bérces Ferenc (Babarc), Hernádi János (Szágy), stb. Az idei tanévben sok olyan nevelő kapott kitüntetést, akik nemcsak a nyelvoktatásban, hanem egyéb munka területén is megálltak helyüket. Rendkívüli felsorolást a következők kaptak: Zsoldos János (Gyód), Dr. Mokos Sándorné (Hidas), Ledneczky János (Mecseknádasd), Korbuly Istvánné (Komló-Kenderföld), Jager Márton (Nagynyárád), Mester Ferenc (Kisújbánya), Kőszegi