Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai

Lajos (Püspöklak), Várszegi Gyula (Egyházaskozár), Dér Istvánné (Egyházaskozár), Guttmann Margit (Véménd). Pénzjutalomban a következők részesültek: Hernádi János (Szajk), Nyárádi Vencel (Nagynyárád), Dr. Beck Károlyné (Boly), Fürész Józsefné (Szajk), Solt Adolf (Kisbudmér), Schneider Imre (Nagybudmér), Halmos József (Szűr), Donowald Józsefné (Mecseknádasd), Hoffmann Ottó (Szederkény), Kardos Margit (Ófalu), Szirom Károly (Véménd), Hertelendi Teréz (Mágocs), Lomb Ádám (Kán). Népművelési munka. 1. Iskolai kultúrcsoportok. A Német Szövetség kérésére 1955-ben a német nyelvoktató iskolák vegyes (magyar-né­met) nyelvű kultúrcsoportjait megalakítottam. Ma 45 iskolában folyik kultúrmunka. Ezek a csoportok az iskolai ünnepélyek alkalmával rendszeresen szerepelnek. November 7-én, áp­rilis 4-én és május 1-én a községekben tartott nemzeti ünnepeken is fellépnek. Legjobb kul­túrcsoport a mecseknádasdi, véméndi, székelyszabari, babarci és a Mohács-szőllőhegyi is­kolában tevékenykedő vegyes kultúrcsoport. A színjátszó körök közül a legjobban működik a mecseknádasdi (Előadták Grimm: Frau Holle c, mesejátékát) a babarci (Die Jahreszeiten c. darabot játszották) és a székelyszabari. Legjobb tánccsoport Lánycsókon, Mecseknádasdon és Véménden van. Kiváló énekkar van Bolyban (a bólyi férfikar együtt Hendel és Bach műveket énekeltek nagy sikerrel) és Mágocson. Az iskolai kultúrcsoportok munkáját a nevelők szívesen támo­gatják Legjobb munkát végez Donowald Józsefné (Lánycsók), Radványi József (Mágocs), Bérces Ferenc (Babarc), Maul Antal (Székelyszabar). A Német Szövetségtől már több íz­ben kértem az általános iskolás tanulóknak megfelelő műsoranyagot, de sajnos eddig még nem kaptak. 2. Iskolán kívüli népmüvelés. Politikai és ismeretterjesztő előadások. A politikai és ismeretterjesztős előadások száma idén rohamosan felszaporodott. A moh­ácsijárás minden német községében előadás-sorozatot tartottak. A sásdi járás is példamuta­tó ezen a vonalon. A szervezett előadásokat magyar nyelven tartják, tekintettel arra, hogy a baranyai községek vegyes lakosúak. Ezeknek az előadásoknak az volt a célja, hogy korsze­rű ismeretek nyújtásával segítsék népgazdaságunk legfontosabb feladatainak megvalósítá­sát falun, nevezetesen a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel párhuzamosan a dolgozók világnézetének átalakítását. A világnézet átalakítását szolgáló előadások közül a következők álltak az érdeklődés központjában: „Hazádnak rendületlenül", „Amire a múlt tanít", „A világűr meghódítása", „A pártkongresszus anyagából", „Mi a szocializmus?", stb. Az előadásokat főleg a nevelők tartották (Ledniczky Mecseknádasd, Zsoldos János Gyód, Nyárádi Vencel Nagynyárád stb.). Német nyelvű előadásokat a Német Szövetség tart kultúrútja alkalmával, amelyen a la­kosság legnagyobb része részt vesz. Mágocson és Mohácson az NDK Szocialista Egység­párt Központi Vezetőségének tagja Artl elvtárs nagysikerű beszédet tartott. A visszahúzó nézetek közül a vallásos világnézet a németség körében még erős. Ezt mutatja a hittanra be­írattak magas létszáma. Sokan húzódnak vissza, ha olyan előadást tartanak, melyek az isten és világ keletkezésének kérdésével foglalkoznak (pl. Bolyongás az istenek világában.) Na­cionalista megnyilatkozások a ki- és áttelepítés idejében egészen kb. 1950-ig nyilvánultak meg. Azóta az áttelepült magyarság és a németség között nézeteltérések nem mutatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom