Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

A hálózat bővítésére három lehetőség kínálkozik: A nemzetiségi községek óvodáiban az anyanyelv oktatásának fokozatos bevezetése. Óvoda létesítése azokban a nemzetiségi községekben, ahol ez lehetséges. Nemzetiségi körzeti óvodák kialakítása és a bejárás feltételeinek megnyugtató rendezése. Távlatilag 4 délszláv és 14 német nemzetiségi óvodai csoport bővítéssel kell számolni. Azokban a nemzetiségi községekben, ahol a fenti megoldások egyike sem lehetséges, iskola-előkészítő tanfolyamok keretében kell a nyelvi előkészítést továbbra is megoldani. b) Az egyes óvodák eredményei a személyi és a tárgyi feltételektől, valamint a nyelvi környezettől függően eltérőek. Jelenleg csak 14 óvónőnek van nemzetiségi oklevele, noha a javulás megkezdődött. Gyenge az óvodák ellátottsága szemléltető eszközökkel. El kell érni, hogy valamennyi nyelvoktató csoportban szakképzett óvónő foglalkozzon a gyermekekkel. Javítani kell a nemzetiségi származású tanulók beiskolázását az óvónőképzőkbe, különösen kihasználva a Pécsett folyó nemzetiségi óvónőképzés lehetőségét. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a nemzetiségi óvónők nyelvi továbbképzésére és módszertani kultúrájuk fejlesztésére. A nemzetiségi óvodák eszközellátottságát tervszerűen javítani kell. c) Az óvodákba folyó nemzetiségi anyanyelvi nevelés fokozott megbecsülését szolgálná az "Országos nemzetiségi óvodai napok" rendszeres megszervezése. (Az első találkozó megszervezését Baranya megye vállalja 1979-ben, a nemzetiségi óvodák megszervezésének 25. évfordulóján.) 2. Altalános és középiskolák, diákotthonok a) A nemzetiségi anyanyelvet 4115 tanuló tanulja. (823 délszláv és 3292 német.) A tendencia évek óta emelkedő, de a lehetőségek még nincsenek kihasználva, mert ez a létszám a nemzetiségi tanulóknak mintegy 60%-a. Szükséges a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztése két úton: A nemzetiségi nyelv oktatásának bevezetése mindenütt, ahol ezt a létszám lehetővé teszi; nemzetiségi körzeti iskolák hálózatának kiépítése. Ügyelni kell arra, hogy a körzetesítés ne vesse vissza a nemzetiségi anyanyelv oktatását, ellenkezőleg jobb feltételek biztosításával tegye lehetővé az oktatás magasabb szintre emelését. Fokozatosan 21 kisiskolában működő nemzetiségi nyelvet oktató csoport megszűnésével kell számolni, ugyanakkor 40 nemzetiségi körzeti iskolában kell a nemzetiségi anyanyelvi oktatás személyi és tárgyi feltétekeit lényegesen javítani. Gondoskodni kell a tanulók napközi otthoni ellátásáról is. b) Nemzetiségi tannyelvű iskola Pécsett működik. Itt a tantárgyak egy részét magyar, a másik részét szerb-horvát nyelven tanítják. A többi iskola nyelvoktató iskola, amelyben heti 3-4 órában tanulják a nemzetiségi nyelvet. A nemzetiségi iskolák legfontosabb feladata - az általános politikai célok megvalósításán túlmenően - hogy a nemzetiségi gyermekeket megfelelő színvonalon megtanítsák anyanyelvükre. A nyelvoktató iskolatípus nem biztosítja kellően ennek a célnak az elérését. Szükséges a kétnyelvű iskolák körének szélesítése. c) A nemzetiségi oktatás mennyiségi növekedését nem tudtuk követni a tárgyi, de különösen a személyi feltételek megteremtésével. Növekedett a képesítés nélküli nevelők aránya. Le kell küzdeni a nemzetiségi pedagógushiányt, színvonalas hazai és külföldi tovább-