Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

2/1978 7/a. Jegyzőkönyv Készült a Baranya megyei Tanács 1978. június 12-én tartott üléséről. Horváth Lajos tanácselnök üdvözli a megjelenteket, - megállapítja a tanácsülés határozatképességét, a 90 tanácstagból 64 jelen van. A tanácsülést megnyitja. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére. A megyei tanács egyhangúlag az alábbi napirendet fogadja el: 1. Beszámoló a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a legutóbbi tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről. Előadó: Horváth Lajos tanácselnök. 2. A nemzetiségi művelődés távlati feladatai. Előadó dr. Krauth János, a nemzetiségpolitikai biz. elnöke [...] A nemzetiségi művelődés távlati feladatai Az írásos program a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete. Dr. Krauth János, a napirendi pont előadója kiegészítőjében vázolja a nemzetiségpolitikai bizottság működését, tevékenységének főbb területeit, majd ismerteti, mi tette szükségessé a tanácsülés napirendjén szereplő, a nemzetiségi művelődés távlati programja c. előterjesztés kidolgozását. A program összeállításával a bizottság egy munkaközösséget bízott meg, amelyben pedagógusok, népművelők, muzeológusok, tudományos kutatók vettek részt. A javaslatokat több ízben megvitatták és ezekbe a vitákba bevonták a két Szövetség képviselőit is. A program összeállításánál figyelembe vették a Hoóz-féle nemzetiségi felmérés magállapításait, támaszkodtak az MSZMP Baranya megyei Bizottság által elfogadott Baranya megye kulturális életének távlati fejlesztési irányelveire, valamint a vonatkozó PB határozatra: a nemzetiségpolitika időszerű kérdéseire. Az anyag elkészítésénél figyelmet kellett fordítani a megye sajátos településhálózatára. Ezért ahhoz kívánt modellt adni, hogy hogyan lehet a szétszórt településeken a nemzetiségi lakosság művelődési igényeit hatékonyan kielégíteni. A program ezért is nagy szerepet szán a városokban és az alsóbb közigazgatási központokban működő művelődési intézményeknek. Ezeket képessé kell tenni arra, hogy a vonzáskörzetükbe tartozó nemzetiségi lakosság művelődési igényeit, szükségleteit megfelelő színvonalon kielégítse. A nemzetiségi lét fenntartásának és a nemzetiségi kultúra fejlesztésének központi kérdése az anyanyelv megfelelő szintű oktatása. Az oktatás színvonalának kívánatos emelése megköveteli az általános iskolák körzetesítését. Ez a szükségszerű folyamat a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákat is érinti. A program fontos feladatának tekinti, hogy az iskolák körzetesítése a nemzetiségi anyanyelv jobb, korszerűbb tárgyai, és kedvezőbb személyi feltételeit teremtse meg és ennek következtében az anyanyelv hatékonyabb, magasabb színvonalon való oktatását biztosítsa. Noha az anyanyelvi oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma állandóan növekszik, s ez lényeges eredmény, maga az oktatás színvonala s eredményessége viszonylag alacsony fokú. Az un. nyelvoktató iskolatípus nem tudja biztosítani, hogy tanulói elérjék az irodalmi köznyelv színvonalát. Társadalmunkban egyre inkább jelentkezik a szükséglet a kétnyelvűségre. Ezt a szük-