Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

ségletet leginkább a nemzetiségi állampolgárok megalapozott kétnyelvűségével lehet kielégíteni. Ezért hangsúlyozza a program azt a célkitűzést, hogy az un. tannyelvű - vagyis kétnyelvű - iskolák száma emelendő. A program több olyan célkitűzést is tartalmaz, amelyek valóra váltásával a jelenleg jórészt népi kultúrára alapuló nemzetiségi kultúra teljessé tehető és fejleszthető. Jelenleg a pedagógusokon kívül szűk az a nemzetiségi réteg, amely a nemzetiségi kultúra aktív ápolója és terjesztője és aktívan kapcsolódik be a nemzetiségi közművelődési feladatok ellátásába. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a nemzetiségi közművelődésnél olyan szükségletek is jelentkeznek, amelyek kielégítése hazai forrásból nem biztosítható, ezért célszerű külföldi források - elsősorban testvérmegyei kapcsolatokban rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázása. A program készítése során szorosan együttműködtek a délszláv és a német szövetséggel, segítségük jelentősebb, mint amennyire ezt az előterjesztés tükrözi. Szeretnék fokozottabban bevonni a távlati program végrehajtásába a két szövetség Baranyában élő választmányi és bizottsági tagjait, különösen azokat, akik az őszi kongresszuson újonnan vagy ismét kerülnek megválasztásra. Hangsúlyozza, hogy a program megvalósításában támaszkodni kívánnak a megye párt, állami és társadalmi, gazdasági - elsősorban szövetkezeti - szerveire, valamint a tömegtájékoztató szervekre: rádió, televízió, Dunántúli Napló, Jelenkor, TIT. A rangsorolást mellőzve ki kell emelni a KISZ-szel való együttműködés rendkívüli fontosságát. Örömmel nyugtázza a megyei KISZ-nek az előterjesztés bizottsági vitája során felajánlott együttműködési készségét annál is inkább, mert távlati programról lévén szó, a megvalósítás folyamatának bizonyos szakaszában már vezető szerepet is kell vállalni azoknak, akik közéleti tevékenységüket ma még a KISZ szervezetekben fejtik ki. Tanúi vagyunk annak, hogy a nemzetiségi lakosság életmódja az ország egész lakosságának életmódjával együtt elég gyorsan változik. A hagyományok ápolása mellett új szocialista jellegű nemzetiségi kultúra kibontakoztatását kell segíteni. A nemzetiségi lakosságnak a program megvalósításában való aktív közreműködése elősegíti a szocialista emberformálást, hozzájárul a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. Végezetül a nemzetiségpolitikai és a közművelődési bizottság nevében is a program elfogadását ajánlja. Hozzászólások Dr. Görcs László tanácstag megállapítja, teljes az egyetértés a nemzetiségek között a szocialista rendszer építésében. Ezt tükrözi az optimista hangvételű jelentés is a távlatok előre vetítésével. A program szerint egyik fő kívánalom a nemzetiségi értelmiség számának gyarapítása. Ennek útja eléggé ellentmondásos a közoktatásban, a művelődésben. A kiegészítésben is említést tett Krauth elvtárs arról, hogy a nemzetiségi körzeti iskolák jutnak előtérbe a német nyelvet oktató iskolák helyett. Biztosítani kell tehát ezen iskolák részére a személyi feltételeket, a pedagógusokat. Növekedett ezen iskolákban a képesítés nélküliek száma. Egy másik helyen említi az anyag: le kell küzdeni a pedagógus hiányt. Ugyanakkor a végzett hallgatók elhelyezkedése nem problémamentes. Kérdezi, ha ilyen sok lehetőség van az elhelyezkedésre - még képesítés nélküli nevelőket is beállítanak - akkor a végzett hallgatók elhelyezkedése miért problémás? Sorsukat tovább vizsgálva megállapítható, hogy munkába állításuk után a nemzetiségi kultúra ápolásában, terjesztésében alacsony fokú a tevé-