Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

brüderlich die Hand" versenyen. Mindkét nemzetiség folklór anyagából állítja össze műsorát a Pécsi Tanárképző Főiskola Baranya néptánc együttese. A két nemzetiségi szövetség által szervezett versenyek, vetélkedők egyrészt szereplési alkalmakat biztosítanak az együtteseknek, másrészt gazdag népdal és szokásanyagot is felszínre hoznak, sőt a hagyományok továbbfejlesztésére is ösztönöznek. Az öntevékeny művészeti együttesek elősegítik a személyiség fejlődését és a közösségi magatartás kialakítását. A Művelődésügyi Minisztérium által kiadott „Irányelvek a nemzetiségi közművelődéshez" ráirányították a fegyelmet az anyanyelvi művelődés ápolására. Az anyanyelv ápolása a nemzetiségi közművelődésben most kezd tudatosulni. A nemzetiségi közművelődés egyik alapvető kérdése, hogy az intézményvezetők ismerjék a nemzetiség nyelvét. A tanácsok, az utóbbi időben jobban törekednek ennek elérésére. A mohácsi járásban 17 közművelődési intézményvezető tud németül. Szalántán délszláv nemzetiségű müvelődésiház igazgatót kívánnak alkalmazni. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításában még csak kezdeti eredmények vannak. Nem mindenütt értik még a fontosságát és nem is könnyű nemzetiségi népművelő és könyvtáros szakembereket kapni. A nemzetiségi nyelven meghirdetett ismeretterjesztő előadások iránt egyelőre mérsékelt igény van. 1973-ban 9 előadást tartottak nemzetiségi nyelven. Az anyanyelvi kultúra fejlesztésében jelentős szerepük van a nemzetiségi kluboknak, szakköröknek. A megye területén több mint 20 nemzetiségi klub működik. Programjukban irodalmi, zenei, politikai ismeretterjesztés, ének és tánc szerepel. Pécsett is van igény nemzetiségi klub létrehozására. A honismereti körökben gyűjtik a néprajzi tárgyi emlékeket, a nemzetiségi szokásokat, népdalokat, népmeséket. A gyűjteményből a múzeumi szakemberek segítségével helyi kiállítást szerveznek (Marok, Villánykövesd, Palkonya, Kásád, Ata). A honismereti körök és a múzeum kapcsolata még nem mindenütt zavartalan. Javult a honismereti körök és a levéltár közötti együttműködés. A nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának ápolása szempontjából jelentős a német és délszláv báziskönyvtár létesítése. A német báziskönyvtár Pécsett, a délszláv Mohácson működik. A német báziskönyvtár Baranyában 51, Bács-Kiskun megyében 12 községet lát el könyvanyaggal. A délszláv báziskönyvtár munkája Baranyában 22, Tolnában 1 községre terjed ki. A könyvek beszerzésére a Kulturális Minisztériumtól, részben Baranya és Bács-Kiskun megyéktől kapnak támogatást a nemzetiségi lakosság arányában. A német báziskönyvtár állománya 3,173 kötet, több mint egyharmada gyermek- és ifjúsági irodalom. A báziskönyvtárhoztartozó 63 községi könyvtár közül 1974. júniusig 32 könyvtár kapott letéti állományt - 50-90 kötetet. A délszláv báziskönyvtár állománya 3,259 kötet. Az állománynak több mint fele gyermek- és ifjúsági irodalom. A hozzá tartozó valamennyi községi könyvtár kapott letéti állományt. A kiemelt községek (Drávasztára, Felsőszentmárton, Kásád, Kátoly, Szalánta) áltag 250 kötet könyvet kaptak letétbe, a többiek átlag 70 kötetet. A nemzetiségi újságok, gyermeklapok, folyóiratok beszerzése a községi könyvtárak feladata. A báziskönyvtár a könyvellátás mellett rendszeresen szervez író- olvasó találkozókat NDK és jugoszláviai írók részvételével. Hasznosak voltak a községekben megrendezett nemzetiségi könyvkiállítások is. A mohácsi báziskönyvtárnak megállapodásban rögzített kapcsolata van az eszéki könyvtárral, a német báziskönyvtár most készíti elő hasonló kapcsolat kiépítését egy NDK-beli könyvtárral. A két báziskönyvtár tevékenysége még alig egyéves; az olvasásra gyakorolt hatását le-