Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

mérni még nem lehet. A most folyamatban lévő vizsgálat azonban biztosan pozitív eredményekre fog fényt deríteni. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikájában figyelembe veszi a nemzetiségek művelődési igényeit. Évente 6-8 német, illetőleg szerb-horvát nyelvű filmet mutat be a nemzetiségi községekben. A Vállalat 1972-től nemzetiségi filmnapokat rendez. Itt az anyanyelvű film bemutatása mellett nemzetiségi csoportok is fellépnek. A megyében élő nemzetiségek néprajzi anyagának gyűjtés, megőrzése, feldolgozása és bemutatása a Múzeumi Szervezet feladata. A délszláv anyagot elsősorban a mohácsi múzeum gyűjti. Tárgyállománya jelenleg 10 000 db. Főként a drávamenti horvátok népviseletéből, bútoraiból, fazekas munkáiból van gazdag gyűjteménye. A múzeum látogatója évente 15 ezer fő. Rendszeres kapcsolatot tart a zágrábi Néprajzi Múzeummal. A Kulturális Minisztérium rendelkezése alapján országos gyűjtőkörrel fog rendelkezni, ami a feladatok jelentős bővülését eredményezi. A mohácsi múzeum főiskolai hallgatók és általános iskolai tanárok bevonásával sikeres gyüjtőutat szervezett a Pécs környéki sokac és a drávamenti horvát falvakban. Ennek eredménye többek között kb. 100 órányi magnetofon-felvétel, amelynek feldolgozása a jövő feladata. A német nemzetiségi folklór-anyag gyűjtését a pécsi néprajzi osztály végzi. Megindult a német tárgyi néprajzi anyag felgyűjtése Mecseknádasd körzetében. A gyűjtőutak azt bizonyítják, hogy a tárgyi és a szellemi néprajznak még mindig igen gazdag anyaga gyűjthető össze a nemzetiségi falvakban. A tervek között szerepel Mohácson délszláv, Mecseknádasdon pedig német néprajzi kiállítás létesítése. Mindkettő 1975-76-ban valósul meg. A Baranya megyei Levéltár Tudományos és Közművelődési munkájában központi témává lett a nemzetiségek történetének kutatása. A Levéltár szerb-horvát szakembert alkalmazott a kutatók segítségére. A tudományos terv a nemzetiségek betelepülésének, gazdálkodási, művelődési, népesedési viszonyainak, a haladó társadalmi mozgalmakban való részvételének kutatását irányozza elő. A Baranyai Helytörténetírás c. levéltári évkönyv rendszeresen közöl cikkeket a nemzetiségek történeléről. A jövőben még fokozottabban kívánják az évkönyvet a nemzetiségi történetírás szolgálatába állítani. A Levéltár dolgozói segítséget adnak a községi monográfiák elkészítéséhez (Kátoly, Dunaszekcsö) és a krónikaíráshoz is. A baranyai nemzetiségek kulturális életének szerves része a Pécsi Rádió napi 30 perces (vasárnap 45 perces) műsora is. Célja az adáskörzetben élő délszláv és német anyanyelvű lakosság gazdasági, kulturális és politikai tájékoztatása és nevelése anyanyelven. Igyekeznek hű tükre lenni a nemzetiségi lakosság mindennapi életének, szoros és közvetlen kapcsolatot építenek ki a hallgatósággal. A műsor Baranyán kívül Somogyban, Tolnában és Bács-Kiskun megyében is hallható. HATÁROZATI JAVASLAT: A Megyei Tanács 1974. november 11-i ülésén megtárgyalta és tudomásul vette a nemzetiségek helyzete a megyében c. előterjesztést. Megállapította, hogy a párt nemzetiségi politikája helyesen érvényesül a tanácsi szervek munkájában. Az MSZMP Baranya megyei Párt Végrehajtó Bizottság 1972. április 18-i nemzetiségpolitikai határozatának megvalósítása megfelelő ütemben halad. A megye nem magyar anyanyelvű lakossága hü állampolgárként vesz részt a szocialista építésben, továbbá mélyül a magyarok és nemzetiségek barátsága,