Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

tuk az iskolák igazgatóit, hogy ahol csak mód van rá, építsék be az órarendbe a nemzetiségi nyelv tanítását. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák többsége a közepesen vagy a gyengén felszerelt iskolák közé tartozik. Adódik ez abból is, hogy a nemzetiségi nyelv oktatása nagyon gyakran összevont tanulócsoportos kisiskolában történik, amelyek felszereltsége gyengébb az átlagosnál. A megyei művelődési osztály a kisiskolák felszerelésének javításakor figyelemmel van a nemzetiségi oktatás igényeire is. Nehezíti a felszerelés biztosítását, hogy kevés az olyan segédeszköz, amely a nemzetiségi nyelv oktatását segíti. Az utóbbi években csak az ifjúsági és nevelői könyvtárak ellátottságában történt említésre méltó javulás. A Művelődésügyi Minisztérium 60 ezer Ft-ot biztosított a megyének erre a célra, valamint a Jugoszláv Nagykövetség ajándékozott 3 iskolának kb. 150-150 db könyvet. A nemzetiségi folyóiratokkal az iskolák általában ellátottak. Nehézségeket jelent a nemzetiségi oktatásban, hogy nincs végleges tanterv. A tananyagcsökkentést végrehajtották, de a felszabaduló órákat nem használták fel mindenütt gyakorlásra. A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolákban a jövő tanévtől kezdve már bevezetésre kerül az új tanterv. Az oktatás-nevelés eredményei a nyelvoktató iskolákban az objektív és a szubjektív tényezőktől függően változók, összességükben azonban fejlődést mutatnak. A nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése érdekében került sor a pécsi délszláv általános iskolai diákotthon bővítésére és Bolyban német nemzetiségi diákotthon létesítésére. Pécsett úgy valósul meg a diákotthon bővítése, hogy a városi tanács a Bercsényi utcai általános iskola épületét átadta a délszláv iskola céljára. A Fürdő utcai épület ennek következtében a jövőben csak a diákotthon elhelyezésére fog szolgálni. A bővítés és a korszerűsítés 5 millió Ft-ba kerül, amelyből 3 millió Ft-ot a Művelődésügyi Minisztérium biztosított. Az épület munkálatai folynak, az átadás még ebben az évben megtörténik. Ezután kerül sor a Bercsényi utcai délszláv általános iskola felújítására, amelynek várható költsége 1,5 millió Ft lesz. Bolyban, a megszűnő szakközépiskola kollégiumában az 1973/74. tanévben létesült német nemzetiségi diákotthon. A jelen tanévben már 35 fiú nyert benne elhelyezést. Elkezdődött az új épület építése is, amelynek bekerülési költsége 5,3 millió Ft. A Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulása 2 millió Ft volt. Az új épület várhatóan 1975-ben készül el, amikor a két épületben 50 fiú és 50 leány elhelyezésére nyílik lehetőség. Az V. ötéves tervben kerül sor a pécsi 400 fős középiskolai kollégium megépítésére, amelyet 100 férőhellyel bővítenék a nemzetiségi oktatás számára. A nemzetiségek kulturális életének fő formája az öntevékeny művészeti együttesek és csoportok tevékenysége. Elsősorban a népi táncmozgalom iránt van széleskörű érdeklődés (20 együttes: német 13, délszláv 7). A nemzetiségi szövetségek és a Népművelési Intézet intézményesen foglalkozik a táncoktatók képzésével, munkájukat értékes kiadványokkal is segíti. Fejlődik az ének- és zenekari mozgalom. Összesen 31 együttes van (25 német és 6 délszláv). Bizonyos fejlődést mutat a színjátszó mozgalom is (11 együttes: német 8, délszláv 3). A művelődési otthonok igyekeznek minél több szereplési lehetőséget biztosítani a nemzetiségi csoportok számára. A nemzetiségi öntevékeny művészeti együttesek többsége a megye élvonalába tartozik, néhányan országos elismerést is arattak. Legkiemelkedőbb együttesek a délszlávoknál az átai együttes, a mohácsi sokac klub tánccsoportja, a drávasztárai asszonykórus és tamburazenekar. A német nemzetiségi együttesek közül kiemelkedik a mecseknádasdi tánccsoport. A sásdi járásban több német fúvószenekar van. Kiemelkedik közülük a hetvehelyi, amely sikerrel szerepelt a „Reicht