Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

rendelkezésre, ezért a jelentésben az 1973/74. tanév adatai szerepelnek. Pécsett működik szerb-horvát tannyelvű általános iskola és a vele kapcsolatos diákotthon 100 férőhellyel. Az anyanyelvet oktató iskolák száma összesen 63. Német 54, szerb-horvát nyelvet 18 iskolában oktatnak. Mindkét nyelvet oktatják 9 iskolában. A nemzetiségi anyanyelvet oktató iskolákban összesen 3046 tanuló tanulja a nemzetiségi nyelvet, ami az összes tanulók létszámának 10,01%-a. A nemzetiségi nyelvet tanuló gyermekek abszolút száma az utóbbi években lassú csökkenést mutat, főleg a szerb-horvát nyelvnél. A nyelvet tanulók százalékos aránya viszont növekvő tendenciájú. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák száma évenként 3-4 ingadozást mutat. Több apró településen megszűntek iskolák (Monyoród, Mohács-Szőlőhegy, Szűr, Személy). Nagyobb községekben pedig megindult a nemzetiségi nyelv oktatása (Beremend, Lippó, Bezedek, Csikóstöttös, Kaposszekcső). A nemzetiségi anyanyelvi oktatás folyamatossága a körzeti általános iskolákban megoldott. A megyében működik német gimnázium, mint a pécsi Leöwey Gimnázium tagozata. Érdeklődés hiányában eddig nem sikerült megszervezni sem Pécsett, sem Mohácson, hogy a gimnáziumban második idegen nyelvként tanulják a szerb-horvát nyelvet. Baranya megye számára kedvező, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskolán folyik a délszláv és a német nemzetiségi tanárok képzése. Az 1974/75. tanévtől kezdve a pécsi középfokú óvónőképzőben megkezdődött a német nemzetiségi óvónőképzés. A délszláv óvónőképzés Budapesten folyik. Remény van arra, hogy ezek segítségével megszűnik a nemzetiségi óvónőkben jelentkező hiány. A nemzetiségi nyelven is foglalkozó óvodák száma az utóbbi időben 1-ről 17-re, a csoportok száma 1-ről 35-re, a gyermeklétszám pedig 20-ról 869-re növekedett. A nemzetiség szerinti megoszlás: 732 német, 137 délszláv gyermek. A nemzetiségi óvodai ellátás a nagymérvű fejlődés ellenére sem kielégítő még, mert a nemzetiségi nyelvet oktató iskoláknak mindössze egyharmadába kerülnek óvodai anyanyelvi előkészítés után a gyermekek. Az alacsony gyermeklétszám miatt óvoda létesítésére nincs lehetőség 24 községben, 10 működő óvodában azonban nemzetiségi óvónő hiányában nem lehetett eddig az oktatást megszervezni. Öt nemzetiségi községben, ahol németek és délszlávok együtt élnek, a két nemzetiségi nyelv oktatása pedagógiai és szervezési okokból nem oldható meg. (Máriakéménd, Versend, Újmohács, Beremend, Nagykozár). A IV. ötéves terv fejlesztéseinél a nemzetiségi községek kérését a megyei tanács figyelembe vette, így került sor Felsöszentmártonban és Szalántán szerb-horvát nyelvű óvoda létesítésére. A következő évben várható Geresdlakon új óvoda építése. A megye 63 iskolájában 102 nevelő oktatja a nemzetiségi nyelvet. A személyi ellátottság nem kielégítő, bár az előző évhez képest javulás van. A németet főként német származású tanítók és tanárok tanítják (67%). Bár emelkedett a szaktanárok száma, még mindig van 6 képesítés nélküli nevelő (7,8%). A délszláv iskolákban jobb a helyzet, mert képesítés nélküli nincs, a szaktanárok aránya 48%. A személyi ellátottság javításában vannak objektív és szubjektív akadályok. A községi tanácsok kevés állást hirdetnek meg nemzetiségi pedagógusok részére. Objektív akadálynak minősül az, hogy a nemzetiségi tanulócsoportok zöme alsó tagozatos, itt pedig a nemzetiségi szakos tanár alkalmazása nem lehetséges. A művelődésügyi osztály felhívta a községi tanácsokat, illetőleg az iskolák igazgatóit a személyi ellátottság javítására. Az általános iskolai nemzetiségi oktatásban az anyanyelvi órákat általában csatlakozó óraként helyezik el, ami sok gondot okoz. Központilag nehéz ebben egységes rendelkezést kiadni, de felhív-