Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

kai aktivitását mutatja, hogy 2010 KISZ tag van a nemzetiségi községekben és a KISZ titkárok fele (40 fő) nemzetiségi. A helyi tanácsok vontatottan hajtják végre a Megyei Párt Végrehajtó Bizottságnak azt a határozatát, hogy a nemzetiségi községekben meg kell oldani a kétnyelvű felíratok elhelyezését. A közintézményekben eddig 59 községben helyeztek el kétnyelvű feliratot, de utcatáblákat csak Ofaluban. Lassan halad a közterek, utcák, intézmények elnevezése a magyarországi nemzetiségek nagy fiairól. A megyei tanács 1971-ben nemzetiségi albizottságot hozott létre, amely az 1973. évi választás óta bizottságként működik. A bizottság javaslataival, ellenőrző, koordináló tevékenységével járul hozzá a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításához. A nemzetiségek politikai nevelésében eredményesen tevékenykednek a nemzetiségi szövetségek politikai tájékoztatók, kulturális rendezvények szervezésével, a nemzetiségi sajtó és egyéb kiadványaik útján. A két szövetség megyei aktivistái elősegítették a nemzetiségi dolgozók közéleti tevékenységét. A tanácsok és a szövetségek kapcsolata jó. Tervszerűbbé tette az együttműködést a megyei tanács és a két szövetség között létrejött megállapodás. Az elmúlt két évben az együttműködés egyik fő területe a nemzetiségi kongresszusra való felkészülés segítése volt. A német lakosságnak az NDK-ban és az NSZK-ban, a délszlávoknak Jugoszláviában vannak rokonai. Az említett országokkal való kapcsolatok rendezése, az utazási lehetőségek bővítése jó hatással volt a nemzetiségek közérzetére. A kölcsönös látogatások igen gyakoriak. Szervezett és jó kapcsolat van a szomszédos Jugoszláviával a kishatárforgalom keretében. Ez az áruforgalmon kívül kiterjed kultúrcsoportok kölcsönös látogatásaira, sporttalálkozókra, a különböző állami és társadalmi szervek kapcsolataira. V. Művelődési élet. Nemzetiségi politikánk legfontosabb feladata az anyanyelvi művelődés feltételeinek biztosítása. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága is ezen a területen jelölte meg a legfontosabb feladatokat. A 7 éven felüli népességből az analfabéták aránya ma már elenyésző (német: 0,8 délszláv: 1,6 községek: 4,1%), az általános iskolát végzettek aránya a németeknél megegyezik a községi átlaggal (27,8%), a délszlávoknál valamivel alacsonyabb (25,0%>). Az érettségivel rendelkezők aránya a németeknél 4,0%, a délszlávoknál 2,3%>, (községi: 4,1%). A főiskolai, egyetemi végzettségűek arányában már nagyobb az eltérés: német: 0,9 délszláv: 0,6%> községi: 1,5%o. Ezekben az adatokban benne van az egész népesség, az idősebb korosztályokkal együtt. A fiatalabb korosztályok iskolai végzettsége más képet mutat. Tükrözi azt a műveltségbeli változást, ami a kulturális forradalom eredményeként az egész lakosság, köztük a nemzetiségi lakosság körében is bekövetkezett. A 20-24 éves korosztályban a németeknél 22,9%, a délszlávoknál 14,0%, a magyaroknál 16,9% az érettségizett. Ennek a rohamos fejlődésnek az eredménye, hogy a nemzetiségek között a különbségek csökkentek. Hasonló arányokat találunk a most középiskolába járó korosztálynál is. A felszabadulás után államunk a párt nemzetiségi politikájának megfelelően lehetővé tette a nemzetiségi nyelven való oktatást, a nemzetiségi iskolahálózat kiépítése azonban eleinte vontatottan haladt. A nemzetiségi iskolahálózat Baranyában is kb. az 1959/60. tanévre épült ki, azóta kisebb módosulásokkal állandónak tekinthető. A jelen tanév statisztikai adatai még nem állnak