Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

nak az időknek az emléke, amelyek zavart okoztak hazafias érzelmeikben. A szociológiai vizsgálat azt is feltárta, hogy megyénk egész lakosságához hasonlóan, a nemzetiségi lakosságban is erős a lokálpatriotizmus: helyi történelmi nevezetességek megbecsülése, a népi hagyományok ápolása. A falusi osztály- és rétegviszonyok megváltozása és sok más tényező is hozzájárult a magyar és nemzetiségi lakosság barátságának elmélyítéséhez. Majdnem teljesen megszűntek az őslakosok és betelepültekközötti ellentétek. Nem ritkák a nemzetiségi szempontból vegyes házasságok. A nemzetiségi lakosság közéleti tevékenysége az utóbbi időben megnövekedett. Tanácsüléseken, falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon a nemzetiségi tanácstagok aktívak. A nemzetiségi lakosság a társadalmi munkában részt vesz, szívesen vállal közéleti funkciót, érdekli őket a községpolitika, szívesen mondanak véleményt helyi és országos kérdésekről. A nemzetiségi tudat erőssége és tartalma községenként elég széles skálát mutat. Eltérő a nemzetiségi nyelv használata is a mindennapi érintkezésben. Nemzetiségi utónevet 1973-ban csak 12 községben adtak összesen 32 újszülöttnek. A községi tanácsok az utóbbi időben több alkalommal használják a nemzetiségi nyelvet is. A kétnyelvűség alkalmazásában azonban a kezdeteknél vagyunk. Leginkább a nőnapi, anyáknapi köszöntőknél, politikai beszédekben élnek a kétnyelvűséggel. A nemzetiségi nyelv használatának mértéke 1973-ban. községek száma hányszor Nemzetiségi utónév 12 32 A nemzetiségi nyelvet használták: névadó, társad, esküvő 5 20 politikai beszéd 17 41 tanácsülés 1 5 anyák napja, nőnap stb. 25 59 A községi krónikát jelenleg 5 helyen vezetik nemzetiségi nyelven is és 6 helyen ígérik az összefoglaló nemzetiségi nyelven történő elkészítését. A következő években 25 helyen szándékoznak összefoglalót készíteni nemzetiségi nyelven is, 15 helyen pedig a teljes krónika nemzetiségi nyelvű vezetésére vállalkoznak. A délszláv községekben ennek egyik feltétele a horvátbetűs írógép beszerzése. A megvizsgált 82 községben 453 nemzetiségi értelmiség él, jelentős részük pedagógus. Igen fontos szerepük van a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolásában. A tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetésében helyet kapnak a nemzetiségi dolgozók is. A megyei tanácstagok 11%-a nemzetiségi. A 42 községi tanácsban, ahová a nemzetiségi községek tartoznak, a tanácstagok 39%-a nemzetiségi, ami egyezik a lakossági aránnyal. Ennél csak valamivel gyengébben vannak képviselve a nemzetiségek a végrehajtó bizottságokban (33%). A 42 tanácselnök közül 14, a titkár közül 10 beszéli a nemzetiségi nyelvet, viszont az apparátusban 101 fő ilyen dolgozó van. (Csak 5 tanácson nincs.) Az érintett tanácsoknál 32 helyen összesen 42 tanácsi bizottság elnöke nemzetiségi. A nemzetiségi községek népfront bizottságaiban 54,8%>-os a nemzetiségi arány, ami megközelíti a lakossági arányt. A 82 községből 60-ban vagy a népfront bizottság elnöke, vagy titkára nemzetiségi (összesen 48 elnök és 42 titkár.) Az ifjúság politi-