Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Igazgatási osztályának iratai
mivel a három közül ez az egy esemény jogi aktussal is összefügg - figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezek szerint a hivatalos esketési szöveget az anyakönyvvezető magyarul mondja el. Ha az anyakönyvvezető anyanyelvként beszéli a nemzetiségi nyelvet, akkor az esketési szöveget megismétli az adott nyelven is. A házasulok az anyakönyvvezető kérdésére anyanyelvükön válaszolhatnak. Ha az anyakönyvvezető nem beszéli a nemzetiségi nyelvet és a házasulok pedig a magyar nyelvet, vagy a házasulok a szertartás során nemzetiségi nyelvüket kívánják használni, akkor tolmácsot kell alkalmazni.A házasulandókat köszöntő beszédet, illetve a szertartás többi részét nemzetiségi nyelven lehet megtartani. 2. A legjobbnak azt a megoldást javasolják, amelyben a nemzetiségi tartalom a nemzeti ségi nyelvhasználaton túlmenően az alkalmazott művészeti elemek (zene, irodalom) nem zetiségi eredetében is megnyilvánul: a szimbólumelemeket az adott nemzetiség ma is élő népszokásainak, hagyományainak hozzáértő felhasználásával alakítják ki. 3. Figyelemmel kell lenni arra is, amikor a szertartások résztvevőinek nemzetisége nem azonos. Célszerű ilyenkor, ha a hivatalos rész és a köszöntő vagy búcsúztató beszéd magyar nyelven hangzik el (amelyet minden résztvevő megért), míg a nemzetiségi elemek eredeti valóságukban, nemzetiségi nyelven szólalnak meg. A Pécsi Családi Intézet — a Családi és Társadalmi Események Országos Koordinációs Bizottsága kijelölése alapján - a délszláv nyelvű szertartások szervezésének regionális központjaként módszertani segítséget nyújt a műsorok kiválasztásához. A Szekszárdi Családi Intézet a német nyelvű szertartások módszertani központja. IV. A nemzetiségi nyelven történő szertartások számának növelése érdekében az alábbi intézkedéseket tartjuk célravezetőnek: 1. Szorgalmazzuk a nemzetiség-Iakta települések helyi tanácsai propaganda tevékenységét, ehhez kérjük a területi szövetségek támogató közreműködését. 2. Az érintett községek anyakönyvvezetőivel újból áttekintjük a nemzetiségi nyelven történő szertartások megrendezésének feladatait. 3. Indítványozzuk, hogy a művelődési szakigazgatási szervek - intézményeik útján nyújtsanak segítséget a közreműködök és a műsorok kiválasztásában. 4. Felkérjük a Pécsi és a Szekszárdi Családi Intézetet módszertani bemutatók tartására. 5. A nemzetiségi szertartások bemutatása céljából erősítjük kapcsolatainkat a hírközlő szervekkel. 6. Törekvésünk, hogy az anyakönyvvezetők nyelvismeret hiánya ne legyen akadálya az ünnepségek megszervezésének. A községi tanácsok a nemzetiségi nyelvet beszélő társadalmi szertartásvezetöket is foglalkoztathatnak. Javasoljuk, hogy tanácsaink ennek lehetőségét vizsgálják, mindenek előtt saját apparátusukon belül Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a városi családi irodák e társadalmi szertartásvezetőket - a jogszabályi keretek között - honorálják. Pécs, 1988. május 27.
