Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Titkárságának iratai
A Baranya Megyei Tanács VB Titkárságának iratai 116. Művelődésügyi Minisztérium Postacím 1884 Budapest pf. 1. Ügyiratszám: 56 315/1974. XI. Hiv. sz.: 212-2/1974 Takács Gyula elvtársnak a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesének, Pécs. Kedves Takács Elvtárs! Elnézést kérek, hogy június 24-én kelt levelére csak most tudok válaszolni, de több mint két hétig külföldön voltam, s ezért nem válaszolhattam előbb. A nemzetiségi politika 15 éves megyei programjához úgy vélem elég bőségesen áll már rendelkezésre általános útbaigazító anyag, s a legtöbb felvetett kérdésre részletes fejlesztési elgondolás, illetve állásfoglalás is. A felvetett kérdések szinte mindegyikérc általános útbaigazítást adnak az 1968 óta született párthatározatok: a Politikai Bizottság 1968. szeptember 17-én kelt határozata, az Agit. Prop. Bizottság 1969. augusztus 5-én és 1973. március 19-én kelt nemzetiségi állásfoglalása. Ami a nemzetiségi oktatás fejlesztésének irányát illeti, erről a nemzetiségi oktató-nevelő munka céljának megfogalmazásában lehet útmutatást találni. Megtalálható a Nemzetiségi Osztály jelentésében a nemzetiségi oktatás 1971/72. évi alakulásáról készített jelentésében. (Kiment a megyei tanácsokhoz Gosztonyi elvtárs aláírásával és megjelent az én aláírásommal a Köznevelés 1972. 22. számában.) Hivatalosan ennél közelebbit csak a most folyó kísérletek lezárása után (1976. december) tudnánk mondani. Az én véleményem szerint arra kell törekednünk, hogy minél jobb iskolákat építsünk ki, amelyeknek feladata a nemzetiségi anyanyelv és a szomszédos nemzetek nyelvének minél magasabb szintű oktatása mind nemzetiségi, mind magyar tanulók számára. A nemzetiségi pedagógusképzést hazai körülmények között minél magasabb színvonalra kell emelnünk, a megfelelő szocialista országok nagymértékű segítségének igénybevételével. Hasonló a helyzet a nemzetiségi tankönyvek és taneszközök készítésével is. A könyvtári és közművelődési fejlesztési problémákra választ ad az MM két anyaga: az Irányelvek a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásának továbbfejlesztésére (elfogadva 1972. július 25-én), valamint a Határozat a nemzetiségi közművelődés továbbfejlesztésének feladatairól (elfogadva 1973. január 18-án). Mindkét anyagot megkapták a megyei tanácsok. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiójáról közvetlenül ugyan nem tudok szólni, de a párthatározatok egyértelműen arról beszélnek, hogy fejleszteni kell a nemzetiségi adásokat. Tudomásom szerint határozottabb fejlesztési program útjában csak a pénzhiány áll. A nemzetiségi tudományos kutatás fejlesztése és a nemzetiségi dokumentáció kiépítése a
