Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Igazgatási osztályának iratai

A kulturális szolgáltatásokat túlnyomó részben a város általános iskolái biztosítják. Ese­tenként a délszláv és a német nemzetiségi klub is közreműködik szavalók biztosításával. A tanács és szervei a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával széles körű propa­ganda tevékenységet fejtenek ki a családi események nemzetiségi nyelven történő rendezé­sének terjesztésével kapcsolatban. A városban működő két nemzetiségi klub vezetőivel rendszeres a kapcsolat. A készség a klubok vezetői és tagjai részéről kifejezésre jut. A gon­dot az okozza, hogy az érintett nemzetiségek körében igen minimális az igény a nemzetiségi jellegű rendezvényekkel kapcsolatban.,, „Az elmúlt évben egy ünnepélyes házasságkötés történt kétnyelvűén - magyarul és né­metül -, mivel egyik házasuló és családja nemzetiségi volt. Az anyakönyvvezető és az álta­lános iskola három tanulója a kiadott szakirodalomból merítve németül készült fel és mond­ta el a köszöntőjét és a verseket. A tanács a nemzetiségi (német) nyelven történő ünnepségek népszerűsítését testületi ülé­sein, a VB Nemzetiségi Albizottsága, valamint intézményein keresztül (művelődési ház, is­kolák) propagálja". (Pécsvárad) „1987. évben egy esetben került sor nemzetiségi nyelven (német) egy jubileumi házas­ságkötésre, az óbányai Idősek Klubjában. A műsor szervezésében a klub vezetője, az AMK igazgató helyettese segített. Az esemény németül zajlott, a műsorban óvodások és a klub tagjai vettek részt. Más társadalmi ünnepségek esetén is gyakran adnak elő a közreműködők német verset, éneket." (Mecseknádasd) „Az elmúlt évben egy esetben tartottunk egészben, német nyelven házasságkötést. Ta­pasztalatunk szerint a nemzetiségi nyelven tartandó ünnepségekre nincs igény. A névadó ünnepségeken egy-egy szavalat elhangzik német nyelven, amennyiben valamelyik szülő­nek van nemzetiségi kötődése." (Boly) „Nemzetiségi nyelven megtartott ünnepség 1987 évben: aranylakodalom 2, ebből 1 német nyelven, 1 szerb-horvát nyelven. A családi események műsorait részben tartjuk nemzetiségi nyelven. A kulturális szolgáltatásokat az általános is­kolák úttörői, a KISZ fiatalok biztosítják." (Szederkény) A megye többi településében 1987-ben nemzetiségi nyelvű családi ünnepség nem volt. A jelentős arányban nemzetiség-lakta községeink többségében a kulturális szolgáltatási lehetőségek adottak. (Pl. Nagynyárádon a műsort a helyi óvoda és az általános iskola biztosítani tudja, mert mindkét intézményben az 1987-es tanévben bevezették a kétnyelvű oktatást. A helyi Műve­lődési Otthon nemzetiségi kultúrcsoportja is vállal közreműködést. Hímesházán mindkét nyelven zenei anyag áll rendelkezésre. Újpetrén a Művelődési Ház német nemzetiségi együttese biztosíthatná a szolgáltatásokat. (A helyi tanácsok - a társadalmi és tömegszerve­zetekkel, az elöljáróságokkal közösen - a propaganda munka kiszélesítésével törekszenek a nemzetiségi nyelvű ünnepek számarányának növelésére. Gondot jelent ugyanakkor az anyakönyvvezetők többségének nyelvismeret hiánya. III. A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya a nemzetiségi nyelvű szertar­tások megrendezésére három lehetőséget ajánl: 1. Mindhárom családi eseményhez (születés, házasságkötés, elhalálozás) kötődő szertar­tási rendezvény alkalmával a nemzetiségi motivációt azzal fejezzük ki, hogy minden szük­ séges elem az adott nemzetiség nyelvén hangzik el. A házasságkötés esetében azonban -

Next

/
Oldalképek
Tartalom