Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

aki az egyesület helyi vezetőivel együtt aláírásokat gyűjtött az iskolában az eddigi B typus helyett az A typus, (vagyis a teljes német ) bevezetése céljából. Akik az ívet aláírni vonakodtak, azokkal szemben erőszakos és tolakodó magatartást tanúsítottak. Itt említem meg, hogy Faulstich Tivadar, nyomjai lakos, egyike a leghangosabb pángermánoknak, a napokban kikergette udvarából azokat az iskolás gyermekeket, akik az iskolában tanított magyar dalokat énekelték. Berkesd községben Haffner Sebestyén, berkesdi lakos vezetése mellett szintén aláírásokat gyűjtöttek, hogy az iskolában az eddigi C typus helyett a B typus legyen bevezetve. Továbbá állítólag Budapestről kapott blanketta-szerűen elkészített íveket is aláírattak, melyben kijelentik, hogy Bleyer Jakab parlamenti beszédjével mindenben azonosítják magukat, továbbá kifogást emelnek a statisztikai megállapítás ellen, mely szerint egyik másik községben a németség száma a valónál kevesebben lett megállapítva. (Tényleg többen is vannak.) Palotabozsok községben a községháza folyosóján tartózkodó egyének hangosan magasztalták a magyarországi németség vezérének Bleyernek határozott és erélyes parlamenti szereplését. Ezen beszélgetést maga a körjegyző is hallotta. Az aláírás céljából körözött íveket, illetve kérelmeket megszereznem sajnos nem sikerült, mert azok aláíratásával és elküldésével nagy óvatossággal és gyorsasággal jártak el. Az idő rövidsége miatt más helyől hasonló eseményeket megtudnom nem sikerült, Bleyer beszédje, a fentiek alapján, minden kétséget kizáróan nem volt hatás nélkül az egyesületi tagok hangulatára és úgy látszik, hogy a központból tervszerűen intézett akcióról van szó. Hivatalos lapjuk a „Sonntagsblatt" f.é. május hó 14. száma teljes terjedelmében közli Bleyer beszédjét s tekintve azon körülményt, hogy a német nyelvű lapok közül ezt járatják és olvassák a legtöbben, nyilvánvalónak látszik, hogy a Bleyer-féle irányzatnak és követeléseknek sok helyen termékeny talaja van s ha a rossz gazdasági viszonyok gátolják is az egyesület erőteljesebb fejlődését, az elvetett mag gyökeret vert és megerősödésére csak kellő idö és alkalom szükségeltetik. A legutóbbi statisztikai kiadvány szerint a legtöbb német anyanyelvű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében van. Számuk: 93 875. Utána jön Baranya vármegye 86 581, majd Tolna vm. 66 646 fővel. Alábbi adataim kiegészítéseként még felemlítem, hogy Bács-Bodrog vármegyében a németség száma 27 022. A lakosság számához viszonyítva, Baranyában a lakosság 34,7%, Bácskában 25,7%, Tolnában 24,8%, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben már csak 6,9%-a német anyanyelvű. Ezek szerint tehát a németség az egész ország területén Baranya vármegyében van a legerősebben elterjedve. Az összes nemzetiségekhez viszonyítva Barany vm.-ben a lakosságnak csupán 60,5%, Bács-Bodrog vm.-ben 66,5%, és Tolna vm.-ben 74,9%-a magyar anyanyelvű. A többi vármegyékben az arányszám összehasonlítatlanul kedvezőbb. Ezen szempontokból vizsgálva a dolgot Baranya vármegye a leginkább hivatott arra, hogy a nemzetiségi kérdésekben irányítandó szerepet töltsön be. Sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy a pécsi napilapok Bleyer beszédével nagyon keveset foglalkoztak. Sőt „hü svábjaink" között nem volt egy sem, aki annak valótlanságától hemzsegő állítását a nyilvánoság előtt visszautasította volna. Szerény nézetem szerint nem elegendő a parlamenti váiasz, hanem a visszautasításnak