Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

leg azt hangoztatta, hogy a németség a török hódoltság után ide kultúrát hozott, az elpusztított vidékeket felépítette, tehát joga és kötelessége, hogy nemzeti kultúráját fenn is tartsa. De nekik németeknek azért itt kell lenniök s a közös magyar haza felvirágzásán s Nagymagyarország visszaszerzésén dolgozniuk. Abaliget községben június hó 28-án d.e. 11 órakor tartatott meg a taggyüjtés, 15 egyén jelentkezett, nagyobb mozgalom nem észlelhető. Leber Lajos, egyetemi hallgató, mint a magyarországi német népmüvelődési egyesület kiküldött másodtitkára, Bátsmegyey Jenő tb. főszolgabíró hatósági ellenőrzése mellett f.é. július hó 4-én este 1/2 7 órakor Csikóstöttös községben és másnap,július 5-én délelőtt 10 órakor Nagyhajmás községben tartott értekezletet és taggyüjtést. Az értekezleteken Léber Lajos másodtitkár hazafias beszédben mintegy fél óra hosszat tartó német nyelvű beszéd keretében ismertette az egyesület célját és annak előnyeit, majd beszéde befejeztével azonnal gyüjtőíveket bocsátott a hallgatóság rendelkezésére. A taggyüjtő ívek aláírása körül pressio nem nyilvánult meg, inkább erkölcsi hatást igyekezett nevezett másodtitkár tartott beszédében kifejteni és ennek a propagandának az volt az eredménye, hogy Csikóstöttös községben 60-65 hallgató közül 59, Nagyhajmás községben pedig mintegy 75-80 hallgató közül 69 egyén írta alá a taggyüjtő ívet. Az egyesületi tagok eddig alapszabályokkal és igazolványokkal vannak ellátva. Sajtótermék részükre még nem érkezett. Politikai agitáció, vagy német nemzeti kérdés érdekében kifejtett mozgalom időszerint még egyáltalában nem észlelhető. Az egyesületnek helyi megbízottja megejtett puhatolásaim szerint, nincs egyik községben sem, mégis a közvetítést az egyesület és a tagok közt Csikóstöttös községben dr. Reitinger József, végzett egyetemi orvostanhallgató, Nagyhajmás községben pedig a községi bíró vállalta el. Végül jelentem, hogy nevezett másodtitkár július hó 5-én d.u. Mekényes községben is szándékozott értekezletet és taggyüjtést tartani, de miután semmi érdeklődés nem mutatkozott, az értekezletet és taggyüjtést nem tartotta meg. Minden községben az állandó figyelő szolgálatot teljesítem azóta is a németlakta vidékeken teljesített hivatalos kiszállásaim alkalmával állandóan érdeklődöm s figyelembe vehető bármely mozgalmat jelenteni fogom. Sásd, 1925. augusztus hó 14-én. Forray Valér s.k. főszolgabíró. BML. Bvm. főisp. biz. 108/1925. 53. 154/főisp. biz. 1925. szám. Bizalmas! Tárgy: Németországi főiskolai hallgatóknak a magyarországi németséggel tartott összeköttetései. Nagyméltóságú m. kir. Ministerelnok Úr! Baranya vármegye mohácsi járásának főszolgabírája jelenti, hogy egy szabályszerű útlevéllel bíró német honos főiskolai hallgató, aki itt tartózkodása alatt Nagyárpád községben is megfordult, az ottani r. k. plébánostól az anyakönyvekbe való betekintésre kért engedélyt annak megállapítása céljából, hogy mely nagynyárádi családok szakadtak ide Németországból. Ugyanezen főiskolai hallgató a nagyárpádi községi bírótól pedig a község ármentesítésére és lecsapolására vonatkozó tervek és iratok megtekintésére kért engedélyt,