Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

Megemlítem, hogy akiktől az engedélyt megtagadta, vagy akik tartózkodási engedélyért nem folyamodtak, kötelesek Méltóságod által megállapítandó időben illetőleg f. évi november hó l-ig az országból kiköltözni. Felkérem, hogy ezen rendeletem végrehajtásáról - természetesen bizalmas részei közlésének mellőzésével -- gondoskodni, a tartózkodási engedélyt nyert egyének névjegyzékét felterjeszteni, tett intézkedéseiről és azok fejleményeiről mielőbb jelentést tenni szíveskedjék. E rendeletemet csak az illetékes főispánok kapták. Budapest, 1930. évi október hó 20. Olvashatatlan aláírás s.k. BML. Bvm. főisp. biz. 362/1930. 4L Méltóságos Főispán Úr! Alulírott, mint Jugoszlávia javára optait birjáni lakos mély tisztelettel kérvényt nyújtottam be Méltóságodhoz aziránt, hogy a m. kir. Minisztertanács által 1930. évi november hó 1-ében megállapított kiköltözködési határidőmet az ott felsorolt különös méltánylást érdemlő körülményeim figyelembe vételével 1931. évi április hó 1-éig meghosszabbítani kegyeskedjék. Ezen fentemlített kérvényemben felsorolt indokaimon kívül legyen szabad még Méltóságod nagybecsű figyelmét csekély személyemre külön is felhívni. A megszállás alatt én még egészen fiatal ember voltam, aki a dolgok lényegét kellőleg felfogni és értékelni nem tudtam, engem is elragadott a tömeghangulat s meg sem gondolva azt, hogy cselekedetemnek később milyen és mekkora következménye lehet, optáltam Jugoszlávia javára. A felszabadulás után, amikor nyilvánvaló lett előttem cselekedetem helytelen volta, nyomban kísérleteket tettem a Jugoszláv hatóságnál az optálás megsemmisítésére, ez azonban nem sikerült. Ugyanekkor pedig, úgy a hatóságok, mint a velem együtt optait községi lakosok megnyugtatni igyekeztek az iránt, hogy optálásomnak semmi különös következménye nem lesz. Időközben történt az, hogy a szintén birjáni lakos Zécz Szaniszló visszahonosítási kérelmet nyújtott be a m. kir. Belügyminisztériumhoz, s ekkor én várakozó álláspontra helyezkedtem azzal a komoly szándékkal, hogy amennyiben Zécz kérelme sikeres elintézést nyer, úgy én is nyomban benyújtom visszahonosítási kérelmemet. Mikor pedig Zécz kérelme elutasíttatott s így az én szándékom meddősége is nyilvánvaló lett abban bíztam, hogy magaviseletemmel úgy a megszállás alatt és az azutáni időben elegendő bizonyítékot szolgáltattam arra, hogy a magyar állam annak idején kötelékébe visszafogadjon. Ugyanis sem nemzethüségi, sem állambiztonsági szempontból ellenem semmiféle kifogás nem emelhető s állandóan jó magyar állampolgárhoz illő módon viselkedtem. Amikor f. év nyarán köztudomású lett, hogy az optáltaknak az ország területét el kell hagyniok, azonnal benyújtottam visszahonosítás iránti kérelmemet a m. kir. Belügyminiszter úrhoz, amelyre választ eddig még nem kaptam. Atyámmal együtt 22 kat. hold szé-. pen berendezett és karban tartott gazdaságunk van, amellyel eltávozásunk esetén nem tudunk mit csinálni, mivel a jelenlegi leromlott gazdasági viszonyok miatt azt sem eladni, sem bérbeadni nem lehet s így az a veszély fenyeget, hogy ősi birtokunkat, mely egyúttal egyedüli vagyonunkat is képezi gazdátlanul kell itthagyni a teljes bizonytalanságban.