Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

A tanítói teendőket Golub György kalugyer-lelkész végzi, aki kiválik a többi kalugyer-lelkész közül, mert azok rendszerint csak elemi iskolát, ez pedig polgári és kereskedelmi iskolát végzett. Öt év óta működik a községben mint lelkész és tanító. Tanterv szerint tanít, magyarul már a TI-ik osztálytól kezdve tanítja a gyermekeket olvasni, írni és beszéd- és értelemgyakorlatra. Haladási naplót vezet. A többi naplója is rendben van. Szülőhelyére, Pomázra kérte magát áthelyeztetni, hogy közelebb legyen Budapesthez, mert Borjádon semmi szellemi élvezete nincs. Kérte a püspököt, hogy mentse fel a tanítói teendők végzése alól, mert beteges, gyenge szervezetű ember. A helybeli magyar tanítóval a legjobb viszonyban van, hazafias megnyilatkozásaiból, hazafias gondolkodására és érzésére lehet következtetni. Ez a lelkész a baranyamegyei gör. kei. szerb lelkészek közül műveltség, olvasottság tekintetében kiválik. Magyarországban való maradása kívánatos. A szomszéd Pócsa község 3 szerb ajkú tankötelese - mint említettem - Borjádra jár iskolába, de a póesai szerbek külön tanítót óhajtanak. Az elhanyagolt állapotban volt iskolaépületet ez okból fehérre meszelték, az udvar kerítését kijavították, új kaput készítettek, mint erről átutazásom alkalmával meggyőződtem 12. Beremend. Nov. 4. Lakosainak száma 2393, magyar ajkú 916, német 952, sokác 90, szerb 391. A szerbek közül kiköltözködött 130 lélek, maradt 120 lélek (48 család). Akik nem költözködtek ki, azok szeretnének itt maradni, de félnek, hogy nem tűrik meg őket, mert mindnyájan optáltak. Többen már visszaszerezték magyar állampolgárságukat. Néhányan a sokácok közül is optáltak és elmentek. Egy sokác ottlétemkor költözködött a megszállott területen fekvő szomszéd faluba Petárdára, egy sokác család pedig Verőce megyébe, Dályára, a többi Baranyamegye megszállott területére. Csere is fordult elö. Ugyanis a megszállott területen fekvő Laska községből egy magyar gazda cserélt házat, földet egy beremendi sokác gazdával. Az egyháziakban örvendetes változást találtam Beremenden való 3 év előtti látogatásom óta. Ugyanis Beremenden eddig két vasárnap sokác és egy vasárnap német volt az istentisztelet nyelve. Magyar mise egyáltalában nem volt. Két hónappal ezelőtt a beremendi 1140 német, 960 magyar, 74 sokác ajkú róm. kath. hívő és a kásádi fílián lakó 540 sokác, 100 német és magyar ajkú hívő saját elhatározásából küldöttséget menesztett a plébánoshoz és kántortanítóhoz, hogy változtassák meg az istentisztelet rendjét akként, hogy magyar mise is legyen. A küldöttség a pécsi püspökhöz is elment s most egy magyar, egy német és egy sokác nyelvű mise van vasárnaponként felváltva. Ez az eset a viszonyok örvendetes javulására vall. A községnek egy három tanerős magyar nyelvű róm. kath. felekezeti iskolája van, melyben a németajkúak anyanyelvükön is tanulnak olvasni és írni. Sokác nyelven nem tanítanak benne, mert csak egy mindennapi és 3 ismétlő iskolás sokác ajkú tanköteles van a községben. A sokác ajkúak közt ugyanis a gyermektelenség rendszere dívik s így lassanként a községből kihal ez a népfaj. A gör. kel. szerb iskola régi épület, elég tágas tanteremmel. A térképek jók, szemléltető képek elhasznált állapotban vannak. A tanító haladási naplót vezet. A többi napló is megvan. A tanulók száma 9, az ismétlőben 12. A tanításban felmutatott eredmény jó. Látszik, hogy a tanító dolgozik. A kath. iskola tanítói is szívesen látják társaságukban a megnyerő külsejű és nem elfogult 22 éves szerb tanítót. Neve: Timotics Iván. Négy polg. iskolai osztályt végzett Battonyán és két kereskedelmi iskolai osztályt Budapesten. A magyar nyelvet