Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
II. Szerb optálás
9. Rácgörcsöny. Okt. 14. A község lakosaiak száma 716, mégpedig 608 német, 23 magyar, 83 szerb. A szerb ajkúak ebben a községben is egyre fogynak és Jugoszláviába költözködnek. Ebben a tekintetben ugyanazok a viszonyok, mint a körjegyzői és plébániai székhelyen, a közel szomszéd Somberekén. A szerb nép itt is csüggedt, reménytvesztett a bizonytalanság miatt, melybe az optálás folytán került. Maradna, ha tartóztatnák, másrészt készül elmenni, mert valahonnan biztatják, csalogatják. Az iskola eléggé megfelel a tanukók számának, mert csak 6-an járnak a mindennapi és 6-an az ismétlő iskolába. Az iskola felszerelése hiányos. A tanítást a sombereki vándortanító végzi, ki hetenkint három napot tölt ebben az iskolában. Ebből két nap a rendes tanulóknak, egy nap pedig az ismétlő iskolásoknak jut. Az eredmény főleg a magyar nyelvben gyenge, mert a tanulók néhány évig jártak is, nem is iskolába tanító hiányában, a sombereki lelkész pedig, ki a tanítói teendőket végezte, nem törődött velük 10. Nagybudmér. Okt. 15. A lakosság száma 508, német ajkú 307, magyar 14, szerb 184. Ebben a községben is fogy a szerbek száma. Eddig elment 22 család, maradt még 22 család, ezek most vannak elmenőben. Ottlétemkor az utcán megrakott szekeret és búcsúpoharat ivó embereket találtam. Egy jómódú gazda távozott Verőce megyébe, Dolnjimiholjácra. Itt hagyta szép házát s jó földjeit. Egy dolnjimiholjáci magyar gazdával cserélt. Mikor megtudták a szerb gazdák, hogy iskoláikat nézem meg, kíváncsiságból többen bejöttek s mikor anyanyelvükön beszéltem velők, a különben elég mogorva emberek bizalmasak lettek és némelyek keservesen, mások indulatosan panaszkodtak, hogy el kell hagyni falujukat, mert itt semmi joguk sincs, mivel a szerb megszállás alatt optáltak. Nem tudják, mi lesz velük. Bizonytalanságban nem akarnak itt élni. A tanterem tiszta, elég tágas. Elég jól van felszerelve. A haladási napló kivételével a naplókat rendben találtam. A tanulók száma 13 mindennapi és 9 ismétlő iskolás. A tanulók nemcsak szerbül, hanem magyarul is tudnak olvasni és számolni. Már az első osztályban sikerrel tanulják a magyar beszéd- és értelemgyakorlatokat. A felsőbb osztályokban a földrajzból magyar nyelven feleltek. A tanítónő: Risztovics Biszerka, a villányi szerb tanító leánya. Magánúton végzi a tanítóképző intézetet. Az első osztályról már le is vizsgázott. Tanterv szerint és elég jó módszerrel tanít. Az apja útmutatása szerint. A szükségből alkalmazott gör. kel. szerb nem okleveles tanítónők közül ez a tanítónő mutatott fel eddig legtöbb eredményt. 11. Borjád. Okt. 15. Lakosainak száma 829, német ajkú 560, magyar 44, szerb 197. A szerb lakosok közül kevesen mentek el eddig, úgy, hogy 56 szerb család van még a községben. 2 készül még elmenni, mert már eladták földjeiket. A többi várakozási állapotban van, de általában nincs bennük hajlandóság a távozásra. Sokan optáltak, de nem valamennyien. Feltűnt, hogy 56 családnak csak 13 gyermeke jár iskolába. A lelkész kérdezősködésemre azt a felvilágosítást adta, hogy ennek oka az egyke és gyermeknélküli rendszer, miben a szerbek az itteni magyarok példáját követik. Az iskola szép épület, tágas tanteremmel, a térképek kopottak. A mindennapi iskolába járó tanulók száma 9, mégpedig 6 borjádi és 3 póesai. Az ismétlő iskolásoké 10 (7 borjádi és 3 póesai).
