Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

Véleményem szerint kétségtelen az, hogy ezen optait egyének állampolgári jogokat is semmiképpen sem gyakorolhatnak egészen addig, míg a magyar állam kötelékébe vissza nem térnek. Megjegyzem, hogy felsőbb rendelkezés eddig ebben az irányban sem érkezett s így erre vonatkozólag sem állott módomban eddig hatóságaim részére az egyöntetű eljárást biztosító határozott utasításokat kiadni. Megjegyzem továbbá, hogy az ily optáltak politikai jogainak a megvonása reájuk nézve általában, de különösen a községi közéletben igen érzékenyen hátrányos, így előreláthatólag a szerb követség tiltakozásainak a sorozatát fogja ismét maga után vonni, miután a szerbek sehogysem hajlandók azt a különbséget felfogni, ami a Magyarországon tartózkodó S.H.S. állampolgárok és az S.H.S. állam területén tartózkodó magyar nemzetiségű, de nem magyar, hanem ugyancsak S.H.S. állampolgárok helyzete között van és az itt tartózkodó állampolgáraiknak a magyar állampolgári jogok gyakorlatából való kirekesztésére azzal felelnek, hogy otthon a magyar nemzetiségű saját állampolgáraikat az állampolgári jogok gyakorlatából kizárják. S.H.S részről analóg helyzet nem állhat elő, mert a magyar állmpolgárokat az S.H.S állam területén egyáltalában nem tűrik meg és legfeljebb csak ideiglenesen engednek ott egyeseknek rövid idei tartózkodást. Nyilvánvaló az S.H.S államnak az a terve, hogy akadékoskodásaival a lakosság népvándorlásszerü kicserélését akarja kikényszeríteni olyan formán, hogy innét a szlávokat átvigye és onnét a magyarságot kiszorítsa, természetszerűleg a mi kárunkra olyképp, hogy több magyart dobjanak ki, mint amennyi szlávot átvesznek és főképpen a szlávok kevesebb földet és vagyont hagyjanak itt, mint amennyit a kidobandó magyaroktól ott elvenni szándékoznak. Minden esetre kívánatos és szükséges ezen terv megvalósításának elébe vágni és annak keresztülvitelét megakadályozni. Ennek dacára úgy vélem azonban, hogy a m. kir. Kormány részéről teljes határozottsággal kimondandó volna, miszerint az S.H.S. állam javára optait magyarországi lakosok az S.H.S. állam polgárainak tekintendők és itt állampolgári jogokat nem gyakorolhatnak. Ezzel szemben viszont fent kellene tartani részükre azt a jogot, hogy a Kormány engedélyével a Magyar Állam kötelékébe visszatérhetnek és addig is, míg a viszonyok valamiképpen kialakulni fognak, az itteni tartózkodásuk és helyzetük a gyakorlati viszonyoknak megfelelőleg szabályozandó volna, hogy zaklatásoknak kitéve ne legyenek. Kénytelen vagyok ugyanis elismerni, hogy bizony a lakosság nagy része erősen elitéli ezen embereknek azt a tényét, hogy az S.H.S. állam javára optáltak és efölött érzett fölháborodásának gyakorta kifejezést is ad. Ez az antipathia a hatósági közegek egy részére is átragad és az optáltakat nemcsak, hogy védelemben nem részesíti (ami egyébként is igen nehéz dolog), de velük szemben maga is aggressive viselkedik, amire a külföldiekkel szemben követendő eljárást szabályozó rendeletek, melyek ilyen különleges helyzetekkel nem számoltak, sok alkalmat ad. Előfordul ilyképp, hogy különösen a vámőrség és csendőrség részéről az optait egyének olynemű elbánásban részesülnek, ami ellen azután az S.H.S. állam némi alappal tényleg tiltakozhatik. Magam részéről az állami rend szempontjából is megelőzendőnek tartom az ilyetén való kilengéseket, de különös fontosságot ad a kérdésnek ezen felül még az is, hogy az S.H.S. területen élő magyarságot a folytonos retorziók alól a lehetőségig mentesíteni igyekezzünk.