Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
na nem volt s levente kötelezettség alá sem esett, vagy néhány évig volt levente, tényleg a szélsőséges németek csoportjához tartozik. A szélsőséges csoport tagjai ugyanis az utóbbi időben egyáltalában nem látogatják a templomot, állandóan keresik az összeütközést a tanítósággal, papsággal, nem különben a politikai község vezetőségével. Nyíltan nem hirdetik annak okát, hogy miért nem járnak templomba, de magatartásukat a kiadott rendeletben említett oknak lehet a legnagyobb valószínűség szerint betudni. Alapos utánjárás után sem sikerült konkrét adatokat beszerezni, aminek viszont az az oka, hogy a szélsőséges németek teljesen sejtrendszerüen működnek, megbeszéléseiket a legnagyobb titoktartás mellett sejtrendszerüen tartják meg és csak egyöntetű magatartásukból lehet a kirívó jelenségekre következtetni. Palotabozsok községben, ahol hitbuzgó németek laktak, feltűnő hanyatlás csak 1933. és 1934. év óta észlelhető. Ezen időtől kezdődőleg fokozatosan, de észrevehető módon maradoztak el a javakorabeli férfiak kezdetben csak a mise előtti szentbeszédekről, az utóbbi 2-3 év óta azonban a szentmiséről is oly szembetűnő módon, hogy ma már a templomot úgy szólván - csak az asszonyok, leányok és az öreg férfi népség látogatja. (Az u.n. levente-misék rendszeresítése óta a levente ifjúság az okató vezetésével ezen jelennek meg.) Az istentiszteletekről távolmaradók ezenfelül még azt az eléggé el nem Ítélhető szokást is felvették, hogy csoportokban gyülekezve a templom körüli téren beszélgetéssel töltik az időt, vagy pedig a távolmaradóknak egy jó része - különösen rossz idő esetén - a köri helyiségben legtöbbször politizálással és kártyajátékkal szórakozik. Megfigyelések szerint ez a vallástalan szokás terjedése egyenes arányban áll a palotabozsoki pángermán mozgalmakkal. Ezen feltevést megerősíti az a tény, hogy az istentiszteletekről elmaradók zömét azok az állandóan politizáló, túlzó pángermán eszméknek hódoló férfiak alkotják, akik katholikus mivoltjuk dacára gyakran lekicsinylő módon kritizálnak egyházi, templomi ügyeket, de viszont egy elítélő szavuk sincs a kereszténységet üldöző német pogány-vallás mozgalmakról. Pécsvárad, 1937. nov. 16. Bátsmegyey s.k. főszolgabíró. Baranyavári járás főszolgabírójától 143/eIn. 1937. szám. Tárgy: Németajkú lakosság istentisztelet látogatása. Rendelet száma: 124/főisp. biz. 1937. Bizalmas! Méltóságos Főispán Úrnak! Pécs. Tisztelettel jelentem, hogy járásom németajkúak lakta községeiben nem észlelhető az, hogy az istentiszteletek látogatása a férfiak részéről megcsappant volna. Villány, 1937. november 18-án Tóth s.k. főszolgabíró. Flegyháti járás főszolgabírója. Bizalmas! 177/eln. 1937. Hiv.szám: 124/főisp. biz. 1937. Tárgy: Az istentiszteletek látogatásának megfigyelése.