T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
Cserdi hasonlóképpen „elegyes falu" Vályi szerint, katolikus lakosokkal. Pécstől másfél mérföldnyi távolságra van. Határa „a természet sok javaival megáldott". Első osztályba tartozik. A postalexikon itt is megemlíti, hogy a falu a szentlőrinci uradalom része, ahogyan írja: „falucska", amely mellett egy tanya van, ahol jó bor terem. Bükkösd filiája. Félórányi távolságra van Szentlőrinctől Helesfáról Vályi is feljegyzi, éppen úgy mint az előbb említett két faluról, hogy Esterházy birtok. Magyar falu, amelynek egyik érdekessége az Esterházy tulajdonban levő pince, amelyben „aratáskor is jég tsapokat lehet szemlélni". Lakosai katolikusok, a falu Bükkösd filiája. A szántóföldek soványak, a rétek jók. Szőlei jó borokat teremnek, de erdeje nincs. Piaca Pécs, háromórányira van ettől a falutól. A postalexikonban nem találjuk nevét. Sormás név alatt Vályi lexikona Korpádra utal, s a térkép szerint is ezt a nevet kell elfogadnunk. Német falu, Melczer birtok. Bükkösd és Gyűrűfű szomszédja. Földje, rétje sovány, szőleje kicsi, erdeje nagy. Lakosai zsindely, hordó és kádak készítéséből élnek, piaca Pécsen van. A postalexikonban Korpád néven feljegyzett falu német település, a Melczer család birtoka, egyházilag Szentlőrinchez tartozik, amelytől kétóra távolságban van. A katonai táblázatban pusztaként szereplő Szabács Vályi lexikonában Szabás falu, Petrovszky birtok, Gödre filiája. Jó határa van. A postalexikonban Szabás Baranya megye hegyháti járásában fekvő falu, Hertelendhez közel, német lakosokkal. Kevés háza erdők között van. Petrovszky nemesi családnak adózik. Hét órányira fekszik Pécstől. 47 Az 1810-12 között készült katonai táblázat a következő adatokat közölte az itt említett településekről, amelyek mellé - összehasonlításként közöljük az 1828. évi adatokat is. A Rátzváros után következő Bodán 180 férfit és 160 nőt jegyeztek fel ekkor e település lakosaiként. 40 ház és 36 istálló volt ekkor ebben a faluban. A beszállásolható férfiak száma 1200, a lovaké 200. Az állatállomány 36 ló és 50 ökör. Az áthaladás nyitott, minden oldalról kikerülhető. Az út a településtől déli irányban halad el. Északról dominál. A falu egy hegy aljában fekszik. A lakosok egészséges, erős emberek, akik mezőgazdaságból és szőlőművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban ebben a Baranya megyei faluban 109 házban 768 katolikus lakost tüntettek fel.