T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

30 ház és 24 istálló volt benne. 600 férfi és 100 ló volt oda elszállásolható. Az állatállománya 30 lóból és 50 igavonóból állt. Az áthaladás nyitott, széles és jó, dél kivételével a többi irányban kikerülhető. A Baksáról Siklósra vezető út áthalad rajta. Délről erősen dominál. A faluban jelentős szőlőművelés folyik. Lakosai erős, egészséges emberek, földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Szőllős (Babarcz) néven a baranyai falvak között találjuk. 34 házban 333 főt jegyeztek fel, kik közül 12 volt izraelita, s a többi katolikus. Ennek az útnak utolsó állomásaként szerepel Viszló, amely ugyancsak Batthyány Fülöp gróf birtoka volt 1785-ben. 86 házat és 589 lakost jegyeztek fel a népszámlálást végzők ebben a faluban. A Széchényi-féle leírásban Viszlót a siklósi járás magyar és református falujának jelezték. Vályi lexikonában Viszló magyar falu, katolikus és református lakosokkal, Márfa és Babarcz-Szőllős között fekszik, határa háromnyomásbeli, földje „leginkább" búzát terem, lovait a valpói uradalomban (mely tőle 4 órányira fekszik) szokta eladni. „A helység alatt foly el a Tettyei-víz, melly téli időkben tsikkal bővelkedik". (A csík, mint ismeretes mocsári hal). A postalexikon Viszlót úgy jellemzik, mint egy jól benépesített magyar falut, amely a siklósi uradalomhoz tartozik. Református templom és lelkészség van benne 1 tanítóval. Van továbbá még egy uradalmi fogadó a Pécsi viznek a Tellye víz folyóba ömlése fölött. Ez a falu a Siklósról Szentlőrincre tartó kereskedelmi úton fekszik - írja a postalexikon, másfél órányira van Siklóstól.

64 A katonai táblázatban Viszló falu népességszámát kitörölték, nyilván elhibázta azt a másoló és nem javította ki. Olvashatatlan a házainak és istállóinak száma is. A beszállásolható férfiak számát 640-nek írta, a lovakét 120-nak. Az állatállomány 36 ló volt és 60 ökör. Az átjárás nyitott, széles és mindenkor jó. A falut - kelet kivételével - minden irányból ki lehet kerülni, el lehet haladni mellette. Északról dominál. A falu elsáncolható és ezzel az út előnyösen védhető. Lakosai erős, egészséges emberek, földművelésből, de főként szőlőművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Viszlóban református templom volt. 33 házat és 229 lakost jegyeztek fel, kik közül 11 volt katolikus, 6 izraelita, s a többi protestáns. E falvaknak is meg volt a maguk különleges arculata, mely sokban függvénye volt a helyi természeti adottságoknak, s a népesség ügyességének. A következő hadiút a pécsi táborból Baksára vezet. Itt visszautal a 16. oldalon található és leírt településekre, majd megemlíti Bellérdet /sic!/ (Pel-