T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

lérdet), Pazdant (Pázdányt) és Kisasszonyfát, amelyeket részint a 31. lapon, részint az utolsó települést a 17. lapon írta le. Ezzel ezt a hadiutat le is zárja. A táblázat 32. oldalán egy újabb hadiút ismertetése következik, amely az Istvándiból Szent Lőrinczen és Szent Királyon át Siklósra közlekedő úthoz kapcsolódik, s első nem ismertetett helységként Bogotát (Bagotát) jegyzi fel. Ez után következnek - a térképen is követhetően - eddig már ismertetett következő települések: Baksa, Kis Dér, Bodony, Szőllős (Babarcszőlős), Viszló, Gyüd és végül Siklós mezőváros. Megvizsgáljuk tehát Bogotát. Ez magyar falu, 1785-ben gróf Batthyány birtokában volt, 19 házban 134 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírásban említették magyar lakosait, akik katolikusok voltak, de volt néhány izraelita lakosa is. Szent Király filiája. Vályi magyar falunak írja a pécsi járásban. Határa „a természet külömbféle javaival bővelkedik, első osztálybeli". A postalexikonban Bagotta néven szerepel, az üszögi uradalomhoz tartozik, Szent Király filiája. Völgyben fekszik, szőlőhegy és erdők veszik körül. Másfél órányira van Szent Lőrincztől.

65 A katonai táblázatban 80 férfi és 70 nő lakost jegyeztek fel. 18 házat és 12 istállót találtak ekkor ebben a faluban. 360 férfit és 50 lovat lehetett oda beszállásolni. Állatállománya 6 lóból és 40 ökörből állt. Az átjárás a településen keresztül nyitott és jó, az út keleti irányba vezet, s dél kivételével a többi oldalról kikerülhető. Délen erősen dominál. Elöljárója a bíró. Lakói földművelésből élnek. 1828-ban Bagotta néven találjuk Baranya falvai között. 30 házában 207en éltek, akik közül 8 volt izraelita, a többi katolikus. A következő hadiút Baksáról Szőllősön és Viszlón át halad Siklósra, amely utat nagyrészt leírtak. Itt Tesént említi, amely e táblázat 16. oldalán szerepelt, majd Egerszeget jegyzi fel, mint eddig nem ismertetett útmenti falut teljes adatsorral. 1785-ben Baranya megyében két Egerszeget jegyeztek fel: az egyik Alsó melléknévvel Batthyány uradalomhoz tartozott, a másik a hegyháti járásban volt, s Felső melléknévvel jelölték. A mi esetünkben a Batthyány birtokokhoz tartozó Egerszegről van szó, amelyben 1785-ben 33 ház állott és 256 lakos élt. A Széchényi-féle leírásban a szentlőrinci járásban találjuk, magyarok és katolikusok voltak lakói, s Bodonynak volt a filiája. Vályi lexikonában mindkét Egerszeg szerepel. Valószínű, hogy ezek adatait felcserélte, mert a Batthyány család által birtokolt Egerszeget helyezte el