T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
A katonai táblázat szerint az 1810-es években 140 férfi és 150 nő élt benne. 24 ház és 18 istálló állott ott. Az elhelyezhető férfiak száma 500, a lovaké 100. Állatállománya 15 ló volt és 40 igavonó. A községen való áthaladás nyitott és jó, kelet kivételével a többi irányból kikerülhető, körülutazható. Délen dominál. Lakói erős, egészséges emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Zoók néven találjuk a baranyai falvak között. 65 házban 452 katolikus lakost jegyeztek fel. A postalexikon e falu közeli szomszédjának jelezte Pazdánt. Ez a falu 1785-ben gróf Batthyány Lajos birtoka volt, 15 házat és 113 lakost jegyeztek fel benne. A Széchény-féle leírás magyar és katolikus falunak mondta, Pellérd filiája. Vályi lexikonában Pazdán néven találjuk, „lakosai külömbfélék", magyar falu, Zók és Aranyos szomszédja. Földjei soványak, rétje középszerű, erdeje és szőleje van. Pécs a piaca, amelytől másfél óra távolságra fekszik. Határát második osztályba sorolták. A postalexikon mindezt azzal egészíti ki, hogy Pázdány /sic!/ kis falu a selylyei uradalomban, Zók és Malom között másfél órányira Szent Lőrinctől. A katonai táblázat szerint az 1810-es évek elején 100 férfi és 110 nő lakott benne, 24 házat és 15 istállót jegyeztek fel. 500 férfi és 80 ló volt ott elszállásolható. Az állatállomány 12 lóból és 50 ökörből állt. Az átjárás nyitott és jó, a falu nem kikerülhető. Északról és délről magas hegyek vannak. Lakosai egészséges, erős emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Pázdány néven falu Baranya megyében, 18 házában 122 lakos élt, kik közül 5 volt izraelita, a többi katolikus. Ennek a hadiútnak utolsó állomása Pellérd, amely 1785-ben Czindery Rókus falva volt. 149 házat és 1093 lakost jegyeztek fel benne. Férfilakosai között találunk 1 papot, 1 tisztviselőt és 1 polgárt a falvakra jellemző paraszti és zsellér lakosságon kívül. A Széchényi-féle leírás szerint magyar és katolikus falu, több leányegyháza volt. Vályi magyar falunak írja ugyancsak. Határa „jó termékenységü", piacozása Pécsett hasznos, fuvarozással is pénzt kereshetnek, első osztálybeli. A postalexikonban Pellérd faluként szerepel, a Czindery nemesi családnak adózik, saját plébániája és temploma van, továbbá itt van a birtokos rezidenciája is. Egy tiszti hivatal (Verwalter Amt) is van a faluban. A postaúton kívül fekszik Pellérd - Zók és Malom között - egy órányi távolságra Pécstől. 62
