T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
Az 1810. évi adatok 240 férfi és 210 nőlakosról szólnak, továbbá 100 házat és 80 istállót jegyeztek fel a katonák által készített településtáblázatba. A beszállásolható férfiak száma 2000, a lovaké 350. Az állatállomány 100 ló és 250 igavonó. Az átjárás nyitott és jó, széles, de a falu minden oldalról ki is kerülhető. Délről dominál. Lakói egészséges, erős emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró, de van itt egy katolikus plébános is. Néhány nagyobb téglaház és istálló van még a faluban. 1828-ban Pellérden római katolikus templomot, 159 házat és 1109 lakost jegyeztek fel. Ez utóbbiak között 6-6 volt protestáns, illetve izraelita vallású, a többi katolikus. Ez az útvonal és az emelletti falvak egyértelműen Pécs piacának vonzáskörébe tartoztak, s ez - bizonyos mértékig - befolyásolta életüket. A következő „hadi-út" a Pécs-Siklós útvonalhoz kapcsolódik, amelynek útmenti községeit a 15. oldalon jegyezték fel. De van ennek egy olyan „leágazása", amely a pécsi tábortól a Siklóson levő felállásig vezet, s ez a következő községeket érint: Pellérd az első falu, innen Görcsöny felé fordul, majd déli irányban Kis-Dér, Bodony, Szőllős-Babarcz /sic!/ és Viszló (Babarcszőlős) zárja a községek sorát. E községek egy része már szerepelt ebben a táblázatban, de még hiányoztak a következő települések adatai: Kis Dér, Bodony, Szőllős vagy Babarcz (így szerepel a táblázatban) és Viszló. Vegyük tehát sorra ezeket: Kis-Dér 1785-ben a Pécsi Káptalan falva volt, 36 házban 262-en laktak, s férfitársadalmában egy papot, egy nemest és egy polgárt is feljegyeztek a paraszti lakosok között. A Széchényi-féle leírásban magyar katolikus falunak mondták, Görcsöny filiája. Vályi lexikonában Dér, Kis Dér névformában szerepel, magyar katolikus lakói vannak, káptalani birtok, szőleje nincs. „Pécsi piacozásától is valamennyire távol esik, meglehetős javai vannak és az Ország uttyában fekszik, a vagyonnyait könnyen eladhatja, második Osztálybéli". A postalexikonban Kis-Dér néven szerepel, kis magyar falucska, a pécsi szeminárium birtoka. Görcsöny római katolikus plébánia filiája. Egy órányira van Szalántától. Ez volt a községhez legközelebb eső postaállomás. A katonai táblázatban Kis-Déren a lakosok számát 80 férfira és 75 nőre becsülték. 14 házat jegyeztek fel, tehát lényegesen kevesebbet, mint amennyit az első népszámlálás táblázataiban találunk. 10 istálló állt még itt az 1810-es években. A beszállásolható férfiak száma 300, a lovaké 50.