T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
100 ló és 230 igavonó Az áthaladás rajta nyitott és jó, minden oldalról kikerülhető. A talaj körülötte sík, gabonával bevetett és lakosai földmüvelésből élnek. Lakói erős, egészséges emberek, elöljárójuk a bíró. Egy katolikus plébános is van itt. 1828-ban Király (Szabad Sz.) néven a mezővárosok között találjuk római katolikus templommal. 123 házban 861 lakos élt (közülük 44 volt izraelita vallású, a többi katolikus). A következő útmenti település Kis- és Nagy Bicsérd. A térképen csak Bicsérd helynév van. 1785-ben az első népszámlálás idején is csak Bicsérd falu neve került be a listára, amely akkor a pécsi káptalan birtoka volt. 107 házat és 795 lakost jegyeztek fel benne. A Széchényi-féle leírás szerint magyarok és katolikusok laktak benne. Szent Király filiája. Vályi lexikonában Bicsérd néven szerepel. A pécsi káptalan a földesura, határa jó termékenységű, vagyonai különfélék és jelesek, első osztályba tartozik. A postalexikon szerint Bitsérd /sic!/ "elég nagy falu", amelyen egy patak folyik keresztül, s ez alsó- és felső részre osztja a falut. Saját plébániája és temploma van. Az itteni szőlőhegy jó vörösbort ad. Másfél órányira van Pécstől. 1810-ben Nagy- és Kis Bicsérd faluban 240 férfit és 230 nőt jegyeztek be a lakosok rovatába. 70 ház és 50 istálló volt benne. A beszállásolható férfiak száma több, mint Szent Király mezővárosban: 3500 fő, a lovaké 350. Az állatállomány: 60 ló és 200 ökör. Az áthaladás nyitott és jó, minden oldalról körbeutazható vagyis kikerülhető. A talaj sík, agyagos, gabonával bevetett. Lakosai erős, munkás emberek, földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Bitsérd néven Baranya megye falvai között találjuk. 137 házban 964 katolikus lakost jegyeztek fel. A következő falu Zók, 1785-ben ugyancsak a pécsi káptalan faluja volt. 45 házat és 348 lakost jegyeztek fel benne. Férfitársadalmában 2 nemest és 1 szabadságolt katonát is feltüntettek. A Széchényi-féle leírás magyar és katolikus falunak tünteti fel, amely Pellérd filiája. Vályi munkájában Zok néven magyar faluként szerepel és Bicsérd filiája. Földje jó, de rétje sovány. Erdeje nincs, „...kotsizásból és lovaik eladásából szereznek pénzt" írja Vályi. Piaca Pécsett van, amely másfél órányira fekszik ettől a falutól. A postalexikon mindezt azzal egészíti ki, hogy Zók „egy kis magyar falucska", a pécsi káptalannak adózik. Megerősíti azt, hogy egyházilag Bicsérdhez tartozik. Jó vörösboráról ismert és másfél órányira van Pécstől.