T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
Bodán 180 férfi és 160 nő lakost tüntettek fel a táblázatban, 40 ház és 35 istálló került be a megfelelő rovatba. 800 férfi és 150 ló volt beszállásolható. Az állatállomány 40 lóból és 110 ökörből állt. Az áthaladás rajta nyitott és szabad. A Pécsről Kaposvárra vivő út déli irányban vezet el a falu előtt. Északról erősen dominál. Lakosai erős, munkás emberek, földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Ágh (Nagy) faluban evangélikus templom állott. 72 házban 509 lakost jegyeztek fel, akik közül 187 volt katolikus, 3 izraelita, s a többi protestáns. Bodán viszont nem volt templom, de 109 házban 768 katolikus lakost jegyeztek fel. Ezzel fontos hadiutak egyes szakaszainak tárgyalása zárult le. Ezt követően a táblázatban már ki is emelik azt, hogy Collonenweg hadiutak ismertetésére kerül sor, illetve az azok mellett fekvő települések adatait közli. A táblázat 29. oldalán az előbb említett út lezárása után a Szent Lőrinctől Pécsre tartó útról letérő hadiutak melletti települések adatait veszi sorra, ezeket ismerteti. Az első helyen Szent Király (Szabadszentkirály) mezőváros áll, majd Nagy- és Kis Bitsérd falu következik, utána Szook (a térképen Zók), Pazdán (Pázdány) és Pellérd falvakat jegyezte fel. Az útirány tehát a Szentlőrincről Pécsre tartó út déli részén, de azt követően halad keletről nyugati irányba. Szent Király már 1785-ben mezőváros volt, közbirtokosok tulajdona, ahol 101 házban 623 lakost jegyeztek fel. Nemesi település volt, a férfiak közül 265 volt nemes. 2 papot és 3 polgárt jegyeztek még fel. A Széchényi-féle leírás szerint lakosai magyarok és katolikusok, plébániájához több leányegyház tartozott. Vályi lexikonában Szent Király, Szabad Szent Király néven nemes mezővárosként jegyezték be Baranya megyében. Lakosai katolikusok és „többnyire nemesek és szabadok". Szőlejük van. A mezőváros „határja térséges és gazdag termésű, búzája hires, főzelékje jó, réttyei soványak". „A kotsizásból is készpénzt szereznek, piaczok Pétsen, 2 órányira" - írja Vályi munkájában. A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy síkságon fekvő, több nemesi résztulajdonos által lakott magyar mezőváros saját katolikus plébániával. Egy órányira van Szentlőrinctől. 1810-ben 250-250 férfi és nőlakost jegyeztek fel a táblázatban neve mellett. 80 ház és 60 istálló volt ez időszakban ebben a mezővárosban. A beszállásolható férfiak száma 2500, a lovaké 300 volt. Állatállománya