T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
és Nagy Csányban is volt egy-egy kálvinista imaház. Az elsőben 227-en laktak 32 házban, Nagy Csányban 72 házban 505 lakost jegyeztek fel. A lakosok nagy többsége protestáns volt. A három településben összesen 127 házban 957 lakost jegyeztek fel 1828-ban, vagyis a házak száma alig, de a lakosok száma jelentékenyen megnőtt 1810 óta. Az is elképzelhető, hogy esetleg a katonai becslés nem vette figyelembe a gyerekeket? Más adat viszont ennek ellentmond. E három településtől Vajszló felé halad az út. 1785-ben ez a kamara birtokában levő falu volt, amelyben 105 ház állott és 779 lakos élt. Érdekes módon a Széchényi-féle leírásban csak 63 házat és 493 lakost jegyeztek fel. A népességet vegyes (katolikus és protestáns) vallásúnak mondták. Magyar falunak írja Vályi lexikonában Vaiszlót. Ekkor is a „Religio Kincstár" tulajdona, lakosai katolikusok és reformátusok. A „fekete viznek tava mellett, az ország útban" fekszik. A helységben van egy ,yármegye Háza". Határa főként búzát terem, bőven van erdeje és „vagyonnyai jelesek". A postalexikon ezeket az adatokat azzal egészíti ki, hogy ebben a faluban egy katolikus plébánia és egy református közösségi lelkészség található, amellett uradalom központja. Iskolaház és több gazdasági épület található benne. A Siklósról Kanizsára tartó kereskedelmi út mellett fekszik. Szent Lőrinctől és Siklóstól egyaránt 4-4 órányi távolságra van. 3 ' Az 1810-12 között készült katonai táblázatban Vaiszló népességét 470 férfi és 330 nő alkotta. 80 ház és 65 istálló volt ekkor ebben a faluban, s 2000 férfi, s 300 ló beszállásolása volt lehetséges. Az állatállomány ekkor a faluban - a katonatiszt becslése szerint - 100 ló és 180 igavonóból állt. Az átjárás nyitott és mindig jó. Minden oldalról kikerülhető és nyugatról dominál, ott van emelkedő. Lakói egészséges, munkabíró emberek, akik földművelésből és ridegen tartott sertések tenyésztéséből (Borstenviehzucht) élnek. A falu elöljárója egy szolgabíró. Egy katolikus és egy református pap lakik itt. Néhány jelentékeny épület és egy 10 ezer mérőt befogadó granárium, magtár található itt. A község körül a talaj sima és gabonával továbbá kenderrel bevetett. 1828-ban Vaiszló Baranya megye mezővárosai között található. Római katolikus és kálvinista temploma van, 190 házában 1360 lakost jegyeztek fel, kik közül 154 volt katolikus, 17 izraelita és a többi protestáns. Az Ormánság központja ez a Vallásalap tulajdonaként nyilvántartott település. Az útmenti települések sorában Hidvég Sellénél néven szerepel a következő falu, amely a térképek alapján a mai Baranyahidvéggel azonosítha-
