T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
tó. 1785-ben az első népszámlálás anyagában Hidvégh faluként szerepel, mint a Kamara birtoka. 32 házban 242 lakosa volt ekkor. A Széchényi-féle leírásban csak 152 lelket jegyeztek fel ebben a faluban és 40 házat. Vályi lexikona szerint a falu végén sok apró híd volt, s ettől kapta a nevét. Magyar falu, a Kir. Kamara birtoka. Lakosai „leginkább reformátusok". Fél mérföldnyire fekszik Kémestől. Határa háromnyomásra van osztva. Búzát, tengerit, lent és makkot terem, „melyekkel bővelkedik". „Hal is van, de hegye nincs..." eladásra módgya van Pétsen és Siklóson" - fejezi be tudósítását Vályi. A postalexikon azzal egészítette ki mindezeket, hogy ez a magyar falu a vajszlói uradalomhoz tartozik, a Fekete-Víz folyónál fekszik, amelyen egy a faluhoz tartozó malom áll. Sóós Vertike és Vajszló között fekszik 4 órányi távolságra Siklóstól. 36 A katonai táblázat szerint 280 férfi és 250 nő lakott benne 1810-1812 között. 50 ház és 60 istálló volt a faluban. 1200 férfi és 300 ló volt ott elszállásolható. Az állatállománya 80 lóból és 100 igavonóból állt. Az átjárás nyitott és mindig jó. Délről kikerülhető. Keletről dominál. Az út előnyösen elsáncolható. Lakói erős emberek, földművelésből és állattenyésztésből élnek és sok kendert termesztenek. Elöljárójuk a bíró. A talaj körös-körül lapos, homokos, és északon, keleten mocsár. 1828-ban kálvinista templommal jegyezték fel Baranya falvai között. 61 házban 425 lakos élt (39 volt közöttük katolikus, a többi protestáns). Az ismertetett út következő települése: Kémes, amely 1785-ben gróf Batthyány Fülöp birtoka volt. 59 házban 404 lakost jegyeztek fel ekkor ebben a községben. Egy pap volt ebben a faluban és 9 nemes, a többi paraszti lakosság. A Széchényi-féle leírásban 45 házat és 188 lakost jegyeztek fel, s ez elég nagy eltérés a két adat között. Római katolikus és református lakosai voltak. A katolikusok Vajszlóhoz tartoztak egyházilag. Vályi lexikonában Kémes formában szerepel, Batthyány birtok, református magyar lakossággal, Vajszló szomszédságában. A határ háromnyomásra van osztva. Határában búzát, tengerit és dinnyét termesztenek és makkot. Szőlőhegye nincs, de bőven van méze és búzája. Piacra Pécsre, Siklósra és Monoszlóra járnak. Régen vára is volt, amelyet a török bírt sokáig. Nemrég az egész falu leégett. Nyolc éve a helység mellett levő puszta templom falait kiásva, az alatta levő kriptában két nagy harangot találtak, amelyeket a siklósi várba szállíttatott át a földesúr, s azok máig is ott vannak.
