T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

jegyzés rovatában feltüntetettek szerint az út a két település között északi irányban vezet el. Az áthaladás nyitott, télen nem lehet átmenni, de minden oldalról kikerülhető. A helység északi irányban „dominál", ott van tehát magaslat. A talaj a helységek körül agyag, lapos, állatlegelő és gabonaföld van itt, és valamelyest erdő. Lakosai erős, munkabíró emberek, földművelésből élnek. A település elöljárója a bíró és a jegyző (Notar.) Nagy Peterden katolikus plébános is él. 1828-ban Kis Peterden 29, Nagy Peterden 68 házat jegyzett fel L. Nagy. A lakosok száma Kis Peterden 205 (közülük 7 katolikus, a többi protestáns), Nagy Peterden pedig 476 lakos volt, akik közül csak 7 volt katolikus, 9 héber vallású, a többi protestáns. Volt itt azonkívül egy kálvinista templom is. Az út haladt tovább és a mérnök Kadsota néven jegyezte fel Kacsótát, amely ugyancsak Esterházy herceg birtoka volt 1785-ben. 59 házban 431 lakost jegyeztek fel ekkor itt. Paraszti lakosság volt ez, több zsellér állapotú lakossal. Vályi lexikona szerint Kacsóta magyar falu, lakosai katolikusok és reformátusok. (A Széchenyi-féle leírásban katolikusokat említettek csak). Szentlőrinchez és Mindszenthez fekszik közel. Földjei és rétjei középszerűek. A határban erdő van, de szőlő nincs. Piaca: Pécs. A postalexikon Katsota Baranya megyei községet a szentlőrinci uradalomhoz tartozónak mondja (ez Esterházy birtok volt), magyar falu. A katolikusok Szentlőrinchez, a reformátusok Nagyvátyhoz tartoznak egyházilag. A postaúton fekszik, félórányira Szentlőrinctől.

29 Az 1810-12 között készült katonai táblázat szerint 70 férfi és 50 nő lakosa volt. Házainak száma 25, az istállóké 20. 1785-höz képest a házak és a lakosok száma is erősen csökkent. A falu állatállománya a 19. század elején - a katonai becslés szerint -: 15 ló és 24 igavonó volt. A beszállásolható férfiak száma 250, a lovaké 80. A község neve alatt levő megjegyzés szerint az áthaladás nyitott és jó. A nyugati irány kivételével a többi irányból kikerülhető. Lakosai erős, földmunkára alkalmas emberek, akik mezőgazdaságból élnek. A település elöljárója a bíró. A település körüli talaj agyag, a legelő bozóttal benőtt, kevés a földművelésre alkalmas rész. Egy katolikus plébános van itt. (Ein Katholischen Pfarer) 1828-ban Katsóta Baranya megye falvai között szerepel egy kálvinista templommal. 91 házban 631 lakosa volt, akiknek több mint a fele (361) volt katolikus, 251 protestáns és 19 izraelita. Érdekes, hogy a katoliku-