T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
soknak nincs temploma, így plébániája sem. Érdemes lenne ezt - helytörténeti források alapján - közelebbről megvizsgálni. Az út következő állomása: Szent Lőrincz. A táblázatban mezővárosként szerepel, de 1785-ben még csak Esterházy herceg egyik faluja. 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel benne, a távollevők és az idegenek száma kiegyenlíti egymást. Ebben a faluban 2-2 papot, illetve honoratiort is feljegyeztek, továbbá 6 nemest és 3 polgárt. A férfiaknak ez a társadalmi megosztottsága jelzi, hogy ez a község uradalmi központ a tanult tisztviselőkkel, alkalmazottakkal. Vályi lexikonában Szent Lőrincz ugyan még csak magyar faluként szerepel, de a járásbeli főszolgabíró itt lakik. Lakosai katolikusok. Földesura: Esterházy, akinek „nagy életes házával diszesittetik" ez a falu írja a lexikon, amely alatt pince is van. A lakosok a Cserdi hegyen termett borból és „kotsikázásból" keresnek pénzt. Posta, vendégfogadó, bolt, mészárszék és „szederfás kert" van e községben. (Ez utóbbi nem lebecsülendő információ, mert - valamilyen formában - a selyemhernyó tenyésztésre utal!) A háromnyomásban művelt földeken búzát, rozsot, árpát, zabot és „egyebet" is termelnek középszerűen - mint Vályi írta. Erdeje és szőlőhegye nincs a határban. Piaca Pécsett és „Szigeten" (Szigetváron) van, két mérföldnyire tőle. E részletes beszámolót a postalexikon azzal egészíti ki, hogy ez az Esterházy uradalom „nagy faluja", amelytől egy járás kapta a nevét. Római katolikus plébánia és uradalmi intézőség (Verwalt Amte) van itt. Ez a helység a Pécs és Szigetvár között vezető úton postaváltó állomás, vagyis a postalovak cseréje itt történik. Azonkívül postaállomása is van. ,u A katonai táblázatban - mint említettük - Szent Lőrinc már mezővárosként szerepel. 250 férfi és 200 nőlakost jegyeztek fel a megfelelő rovatba, azonkívül 70 házat és 60 istállót. 800 férfi és 250 ló beszállásolására volt hely. Az állatállományt 80 lóra és 50 igásállatra becsülték. Az átjárás nyitott volt ezen a helységen át, de esős időben nagyon rossz. Nem volt kiemelkedő pontja és nem lehetett mellette elhaladni, de a gyalogság mellette is elvonulhatott. A talaj agyagos, lapos (flach), állattartás és földművelés folyik benne. Lakosai erős, munkabíró és földművelésre alkalmas emberek, akik ebből élnek. A helység elöljárója a főszolgabíró, de él még itt egy katolikus plébános is. Vannak benne urasági épületek, amelyekbe 100 ember is elfér, és egy magtár, amelybe többezer mérő termény helyezhető el, s amelyek Esterházy herceg tulajdonát képezik.
